Jelenlegi hely
Nevelés
Mit jelezhet a csecsemősírás?
Csodagyerekek
Szerző:
Azokat tekintik csodagyereknek, akik 10 éves – más meghatározás szerint 12 éves – koruk előtt valamilyen területen olyan teljesítményre képesek, mint a felnőttek.
Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alapdiplomát szerzett az Antwerpeni Egyetemen. Terve az, hogy mesterszakon folytatja tanulmányait, miközben megírja a doktoriját is. Hosszabb távú célja az ember halhatatlanná tétele – ezt szerinte úgy lehet elérni, hogy a test lehető legtöbb szervét gépi elemekre cseréljük. Mit gondoljunk a hír hallatán? Még néhány év, és jön az örök élet?
Ki a csoda?
Mindenért az anya a hibás?
„Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében
Szerző:
A terápia nem pótolhatja a gyerekkori anyai/szülői gondoskodást, nem is törekedhet erre.
Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata érzelmileg még későbbi felnőtt korukban is meghatározza az életüket, egyéb kapcsolódásaikat. Az lenne a furcsa, ha ez másképp lenne, hiszen anyánk életünk végéig érzelmileg meghatározó szerepet tölt be az életünkben. Ám azon a boldogságunk múlhat, hogy ez gúzsba köt-e minket, korlátozza-e függetlenségünk megélését.
Ne bántsátok a hikikomorit!
Szerző:
Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni.1
Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és az ebben „szenvedőket” – a japánok hikikomorinak nevezik, melynek jelentése: „elzárva lenni”. A japán társadalmat sújtó jelenséget, ha úgy tetszik, japán depressziónak is nevezhetnénk, mert a hikikomorik tulajdonságai nagymértékben a nyugati országokban ismert depresszió tüneteihez hasonlóak: szociális izoláció és fóbia, szorongás, lehangoltság, bűntudat, önvádlás, a leromlott hangulattól vezérelt (holothym) gondolkodás, kognitív negatív szűrők a gondolkodásban.
Apák és lányaik
Szerző:
A pszichológiában létezik egy általam nagyon kedvelt szókapcsolat, a Fontos Másik. A Fontos Másik (vagy Másikak) olyan releváns személyek az életünkben, akik tartósan meghatározóak számunkra, az ő reflexióik, tekintetük tükrében vagyunk biztonságban, alakulunk és formálódunk. Számít a véleményük
Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.
Boldog Covid-nemzedék?
Szerző:
Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét.
Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. Ráadásul nemcsak a személyiségfejlődést érintő következményekről van szó; az új kutatások egyre több területen mutatják ki a boldog vagy boldogtalan gyermekkor hatásait. Ezzel kapcsolatban felmerül a nagy kérdés: a lassan másfél éve tartó világjárvány vajon milyen nyomot hagy majd a mostani gyerekek életén?
Újrakezdők - Szingli apák, akik újra párt keresnek
Szerző:
Szinglinek lenni a közbeszéd – és a kutatások tapasztalatai – szerint is sokszor egyet jelent a tudatos, önként vállalt egyedülléttel.
A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gondolnak, akiknek még nem született gyermekük, és életükben fontos szerepet tölt be a szórakozás. Pedig egy szingli élete nem teljesen olyan, mint ami a filmvásznon elevenedik meg a szemünk előtt… Míg a gyermektelen szinglik többsége férfi, addig az egyedülálló szülők között több nő található, mint férfi. Ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen más európai országokban is ez a jellemző.
Hello Spectry! Átkódoljuk az autista gyermekek világát
Úgy tanítja meg a programozást az érdeklődők számára, hogy közben az érintettek szociális készségei is formálódnak.
A Skool legújabb programjával arra vállalkozik, hogy megkönnyítse az autista gyermekekkel élő családok mindennapjait. Mindezt úgy, hogy a kódolást és a játékon keresztüli tanulást hívja segítségül. Az alapítvány Spectry nevű, ősszel induló, ingyenes webes platformját teljes mértékben az érintett gyermekek és szüleik igényeihez fogja igazítani, és úgy tanítja meg a programozást az érdeklődők számára, hogy közben az érintettek szociális készségei is formálódnak.
Otthontanulás reloaded
Szerző:
Cikkek:
Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”.
Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”, hiszen Indiában fél évig már egyszer végig csináltam, két nehezen tanuló figyelemzavaros, autista gyerekkel, úgy, hogy a fiam értelmi fogyatékos is és folyton mindennel ellenkezik, hát még a tanulással. Indiában, ahol a körülmények is rosszabbak voltak és csak magamra számíthattam. Aztán telt-múlt az idő és az itthoni itthon tanulás kezdett mégiscsak fárasztóvá válni. Pedig mi teljesen covid zónán kívül élünk. Részben, mert nincs TV-nk és nem hallgatunk híreket.
Oldalak
