Jelenlegi hely

Nevelés

Határtalan határok – avagy a nemet mondás művészete

Szerző: 

Talán kijelenthetjük, hogy a legtöbb családban gyakran felmerül a kérdés: mikor mondjunk nemet a gyermeknek? 

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érinti leginkább ez a bizonytalanság. A szülők gyakran dilemmáznak azon, vajon mikor jön el a pont, amikor nemet kell mondani. Mi jelzi ezt?

Konfliktusok márpedig vannak

Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen…
Szerző: 

Gyakran az az érzésem, hogy egyre több olyan felnőtt és gyerek vesz körül, akik azzal az elvárással élnek, hogy nekik sok minden jár, amiért nem kell tenniük semmit, nem kell tekintettel lenniük senkire. 

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos harckészültségben lenne.

„Találd ki, mire vágyom!”

Egy nárcisztikus párkapcsolata

Nagyjából egy évvel ezelőtt ugyanitt olvashattak a borderline/nárcisztikus pár kapcsolatának dinamikájáról – a borderline résztvevő szempontjából. Lássuk most ugyanezt a nárcisztikus fél oldaláról. 

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Kell-e különórára járnia, ha nem akar?

Egy kutatás szerint 21 pontos különbség is létrejöhet a fiatalok IQ-jában a kamaszkor kezdete és vége között. Ezzel megdőlni látszik az a régóta uralkodó feltételezés, miszerint az intelligenciánk – az esetleges időskori hanyatlástól eltekintve – csak kevés változást mutat életünk folyamán. 

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

Felnőtté válni nehéz – de nem lehetetlen

Szerző: 

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk stb. foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent - fejti ki Alexandra Robbins és Abby Wilner, akik először írták le a "kapunyitási pánik" jelenségét 2001-ben megjelent Quarterlife Crisis című könyvükben.

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent. A „kapuzáró” elmélkedni kezd múltjáról, hogy azt az életet éli-e, amit gyermekként elképzelt, közben realizálja azt, hogy az idő igencsak telik felette. Ezzel szemben a „kapunyitó” személyre új döntések, újabb felelősségek várnak, a jövő pedig nem kiszámítható.

Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. 

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat a szép szóra!

A tik, a jéghegy csúcsa

Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy mozgás, vagyis a tik. 

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy mozgás, vagyis a tik. 

Oldalak

Feliratkozás Nevelés csatornájára