Jelenlegi hely
Neurológia
Egy „becsületes hazugság”: a konfabuláció
Szerző:
Cikkek:
Mindenekelőtt fontos megkülönböztetni a konfabulációt a hazugságtól. A konfabuláló személy, ha „rajtakapják”, hogy valótlant állított, nem ismeri ezt el – hiszen nincs tudatában annak, hogy nem mond igazat. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hamis emlékkép helyett azonnal új elméletet gyárt.
Az emberi emlékezet nem gombnyomásra működik – bármennyire is szeretnénk pontosan felidézni egy régi emlékképet, óhatatlanul maradnak benne lyukak, hiányosságok, s a hozzá fűződő érzelmek is torzíthatják a felidézés pontosságát. Ám a szakadozó, csonka vagy torz dolgoknál jobban szeretjük a lekerekítettet, a befejezettet, az „egészet”. Így van ez az emlékekkel is, amelyeket – ha hézagosak – egy különös módszerrel: a konfabulációval egészítünk ki.
Hazudj, ha tudsz!
Igazságok a hazugságról
Szerző:
Cikkek:
A hazugság egyik funkciója, hogy szeretnénk jó színben feltüntetni magunkat mások előtt, és önbecsülésünk érdekében elkerülni a zavarba ejtő és megalázó helyzeteket, másrészt igyekszünk a másikat is megvédeni, és meg kívánjuk előzni, hogy egy-egy kellemetlen igazsággal másokat meg kelljen bántanunk...
Az eddigi kutatások arra az eredményre jutottak, hogy nincsenek abszolút módon megkülönböztető viselkedéses jelek, amelyek Pinokkió orrához hasonlatos módon megbízhatóan mutatnák, ha valaki hazudik. Izgalmas kérdés, hogy ha absztrakt módon olyan könnyen eldönthető, mi igaz és mi nem (legalábbis a személy számára), akkor hogyan lehetséges, hogy a kutatók nem találnak teljesen egyértelmű fiziológiás és viselkedéses jeleket, amik a hazugságot kísérik?
Beszélő és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal
Cikkek:
Az immunrendszer úgy működik, mint a jó rendőrség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.
Az embrió kifejlődésének van egy belső és egy külső programja. A belső program felelős azért, hogy kb. 40 hét alatt kifejlődjön a gyermek. A külső program már ekkor is érvényesül, ilyen hatás például az édesanya hangja, hőmérséklete, táplálkozása stb. Ha pedig dohányzik, akkor természetesen annak káros hatása is. Ha megszületik a gyermek, akkor további külső hatások érvényesülnek. Ezek között a táplálkozást, a mozgást, a fényhatásokat, gyógyszereket, fertőzéseket, sőt a lelki hatásokat is említhetjük. A külső pszichoszomatikus hatások a belső funkciókat is befolyásolják.
Bennünk ketyegő órák
A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása
Szerző:
Cikkek:
A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk.
Az alvást és zavarait az emberiség történetében mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az alváshoz, az álmodáshoz számos misztikus hiedelem kötődött, az inszomniát pedig már ókori orvosok is kezelést igénylő problémának tartották. Arról azonban, hogy pontosan hogyan működik az alvás és hogyan jön létre az alvászavar, egészen a legutóbbi időkig szinte semmit sem tudtunk, és számos részletét még ma sem ismerjük. Néhány fontos felfedezés azonban alapvetően megváltoztatta az alvásról alkotott elképzeléseinket és segített tisztázni a biológiai ritmus homályos fogalmát is...
Nyelvi ákombákom
Avagy: Hogyan lehetünk többnyelvűek?
Szerző:
Cikkek:
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”
-->Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”„És milyen nyelven fogtok hozzá beszélni?” – teszik fel gyakran a kérdést különböző anyanyelvű pároknak, akik első gyermeküket várják. Még bonyolultabb a helyzet akkor, ha a közös nyelv egyikőjüknek sem az anyanyelve, hanem egy ún. közvetítő nyelv, például amikor egy magyar és cseh pár egymással angolul beszél.
Férfi – nő: különbözünk és összetartozunk
Interjú Párducz Árpád professzorral, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének tudományos tanácsadójával
Szerző:
Cikkek:
Genetikai és hormonális hatások okozzák azt, hogy apró, de fontos különbségek alakulnak ki a hímek és nőstények agyában, erre a precíz kifejezés, hogy az agy szexuálisan dimorf. Teljesen kézenfekvő, hogy ezek a szerkezetbeli különbségek képezik az alapját a nemileg eltérő viselkedésformák kialakulásának... Mindenki látja, érzékeli, hogy adott helyzetekben másként reagálnak a férfiak és nők – például másként dolgozzák fel a stresszhelyzeteket.
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}
Tudatos álmodás
Elménk játéka álom és ébrenlét határán
Szerző:
Cikkek:
Christopher Nolan Eredet című filmjében a főhős, Cobb képes tudatosan irányítani az álmait, sőt, meghaladva óvatosabb, a katedra elméleti világában rekedt mesterét, amolyan álomügynökként képes belépni mások ”fejébe” is, ahol aztán a gyanútlan álmodó agytekervényei közt vendégeskedő szereplőként könnyűszerrel megszerezheti a megbízói számára felbecsülhetetlen értékű információkat.
Tudatos, vagy más néven világos álmodáson (lucid dreaming) azt értjük, amikor álmunkban felismerjük, hogy a körülöttünk kibontakozó világ nem valóságos, hanem „pusztán” elménk terméke. Míg az álom mentális élményét többnyire valóságosnak tűnő, rendkívül élénk és érzelmekben gazdag történetként éljük meg, melynek magunk vagyunk a főszereplői, a tudatos álmodás során az elénk táruló világ külső szemlélőjévé is válhatunk.
Gondolkodjunk és zongorázzunk
Beszélgetés Szirmai Imrével, a SOTE ÁOK Neurológiai Klinika professzorával
Szerző:
Cikkek:
A kutatások bebizonyították, hogy a korán elkezdett zenetanulásnak kimutatható hatása van az agy fejlődésére. Megmérték, hogy azoknak a fiataloknak az agyában, akik öt-hat éves korukban kezdtek zenét tanulni, megnőtt a két agyféltekét összekötő „kérges test” vastagsága. Több és átmérőjükben nagyobb rostok képződtek a két kéz finom beidegzésének gyakorlása eredményeként.
Neurobic
Szerző:
Cikkek:
Azok az idősek, akik szellemileg friss emberek hírében állnak, gyakran azért keltenek ilyen remek benyomást, mert igen erős érdeklődés, kíváncsiság mozgatja őket valamely irányba. A beszélgetéseket is rendre erre terelik, és ha lehet, nem engedik el a gyeplőt – partnerük pedig, lenyűgözve az információáradattól, elfelejt más témát fölvetni, melyben ő lehetne a jobb. Aki irányít, az intelligensebbnek tűnik.
Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?
Oldalak
