Jelenlegi hely
Művészetek
Mit üzen nekünk Rómeó és Júlia?
Szerző:
William Shakespeare tragédiájának népszerűsége évszázadok óta töretlen: számos film, musical, színpadi előadás, képzőművészeti alkotás és paródia formájában találkozhatunk az olasz történettel. Miért is kell nekünk annyira ez a történet?
Érdemes lenne a történet kapcsán a mai kamaszokkal beszélgetni barátságról, kortárs-kapcsolatokról, öltözködésről, udvarlási szokásokról vagy a folyton változó nő és férfi ideálokról.
A divat forradalmára
Coco Chanel
Szerző:
Benne vagyunk a csapdában: ha történetesen semmit nem akarunk elmondani magunkról az öltözködésünkkel, akkor ruházatunk épp ezt a beállítódásunkat teszi közhírré ország-világ előtt. Külsőnk mindenképp információt közvetít, és az emberek ezt felismerve ősidők óta tudatosan formálják a ruházat, a kiegészítők és a hajviselet által hordozott üzenetet.
A viselet által kifejezett legősibb és legnyilvánvalóbb információ a közösséghez tartozás. Nem véletlen, hogy a történelem során kialakult a különböző népek, tájegységek, sőt ezeken belül az egyes falvak jellegzetes, minden mástól különböző ruhaviselete – hiszen a hovatartozás, annak vállalása az önmeghatározás alapeleme. És akkor még nem is említettük az egyenruhákat, melyek nemcsak a szervezetekhez, hanem akár a foglalkozási csoportokhoz való tartozást is pontosan megjelölhetik.
Olvass sokat, tovább élsz!
Szenvedély: rajongás vagy függőség?
Szerző:
Mi jut eszedbe a szenvedélyről: pozitív vagy negatív érzelem?
...A rajongói csoport már serdülőkortól fogva identitásformáló tényezővé válhat, így a közösségi média elterjedésével a popkultúra által rajongássá átalakított szenvedélyes vonzalom még hatékonyabban irányítható, formálható.
A rajongói csoport már serdülőkortól fogva identitásformáló tényezővé válhat, így a közösségi média elterjedésével a popkultúra által rajongássá átalakított szenvedélyes vonzalom még hatékonyabban irányítható, formálható,
Karácsonyi MiPszi akciók
„Zene nélkül mit érek én?”
- avagy honnan ered muzikalitásunk?
Szerző:
Cikkek:
A kedves Olvasó bizonyára számtalanszor hallotta, hogy „az ember alapvetően szociális, tehát társas lény”. Az állítás önmagáért beszél, elvégre születésünktől halálunkig mások közelségében élünk. De vajon abba belegondoltunk-e már, hogy az ember ugyanakkor muzikális lény is? Elvégre a bölcsőtől a sírig elkísér minket a zene. Érzéseinket, hangulatunkat nem csupán befolyásolni képes, hanem a muzsikát „eszközként” használva ki is fejezhetjük azokat, vagy éppenséggel magunkra vonhatjuk embertársaink figyelmét.
A zene nem csupán befolyásolni képes érzéseinket, hangulatunkat, hanem a muzsikát „eszközként” használva ki is fejezhetjük azokat, vagy éppenséggel magunkra vonhatjuk embertársaink figyelmét.
"Olyan érzés, mint a szex"
A zene közismerten képes akár könnyekig is meghatni az embereket, de vannak olyanok is, akikben olyan intenzív az élmény, hogy már az orgazmushoz hasonlítják. A „bőrorgazmus” olyan intenzív örömérzést okoz, amelyet a test egészében lehet érezni, és remegéssel, izzadással, sőt akár nemi izgalommal is járhat.
Látod vagy hallod?
Szerző:
Cikkek:
Amikor tehetségről beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelkedő eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet.
A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresendő.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…
Szerző:
Cikkek:
A zenével való gyógyítás hosszú évezredek óta felfedezhető az emberiség történelmében. A címben megidézett dalocska – mely bizonyára sok olvasónak élénken él emlékezetében – is azt a hagyományos orvosló tevékenységet mutatja be, melyet többek közt őseink gyógyítói, a sámánok és táltosok végeztek. Testi-lelki megbetegedések esetén ők voltak azok, akik dobokkal, énekkel és tánccal gyógyították törzsük tagjait.
Ha visszanyúlunk a történelemben, észrevehetjük, hogy nem volt olyan korszak, amiben ne használták volna a zenét gyógyításra. Találkozhatunk ezzel az egyiptomi Halottak könyvében, az indiai Ayurvédában, a nagy görög filozófusok és gondolkodók munkáiban (Platón Az állam című munkájában külön fejezetet szentel a zene pozitív hatásainak, Arisztotelésztől olvashatunk a zene katarzist keltő, és ez által gyógyító erejéről).
Oldalak
