Jelenlegi hely

Munka

Flow a gépsor mellett

Joe, a gépek pszichológusa

Szerző:

Cikkek:

Csíkszentmihályi beszámol egy Joe nevű amerikai munkásról, aki sok szempontból egyedülálló volt a gyárban, ahol dolgozott. A pszichológus és kollégái korai áramlat-kutatásaik során interjúvolták meg az akkor hatvanas éveiben járó Joe Kraemert, aki egy vasúti kocsikat gyártó gyár munkásaként dolgozott hegesztőként. Napjait évtizedek óta egy óriási, sötét hangárban töltötte több száz kollégájával egyetemben. A munka és annak körülményei nagyon messze álltak a kellemestől, de sok ember számára az elfogadható minimumtól is.

További információ Flow a gépsor mellett tartalommal kapcsolatosan

Érdemeik tiszteletben tartása mellett

A vezető szerepe elbocsátások idején

Szerző:

Pilling János

Cikkek:

Szociálpszichológia

Munka

Komoly felkészülést igényel az elbocsátásokról szóló beszélgetések lebonyolítása. Mivel a behívott dolgozó általában tudja, mi a célja e találkozásnak, ebben a feszült helyzetben felértékelődik, hogy milyen a beszélgetés légköre. A munkavállalók ekkor hajlamosak „ellenségként” tekinteni a vezetőre, s ez a szembenállás szinte lehetetlenné teheti még az ésszerű javaslatok elfogadtatását is.

A munkanélkülivé válás traumáját gyakran tovább súlyosbítják a rossz hír közlésének körülményei.

További információ Érdemeik tiszteletben tartása mellett tartalommal kapcsolatosan

A munkanélküliség munkarendje

Újrakezdés a munka elvesztése után

Szerző:

Cikkek:

1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már első alkalommal (5000 különböző betegségben szenvedő embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböző betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéből a 8. legjelentősebb a munkahely elvesztése.

A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemzőit – először 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus.

További információ A munkanélküliség munkarendje tartalommal kapcsolatosan

Szenvedélyem: a munka

Függőség, amiért nem jár büntetés

Szerző:

Szabó Vivien

Cikkek:

Életmód

Munka

A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függők, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függőségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé.

Eszedbe se jusson zavarni, rendkívül elfoglalt! Számára a nap minden perce versenyfutás az idővel.

Este nyolc előtt program? Ugyan már! Hétvégén ki sem dugja az orrát a szabad ég alá – maximum laptopja kíséretében. Nyaralás közben sem tud kikapcsolni. A barátai már nem is igazán keresik, hiszen úgysem ér rá sosem, vagy hozzánőtt a füléhez a telefon. Mindig csak egyetlen dolog jár a fejében: a munka. Nem kell különösebben körülnéznünk ahhoz, hogy találjunk a fentiekkel jellemezhető ismerőst.

További információ Szenvedélyem: a munka tartalommal kapcsolatosan

A válságból a kiút az együttműködés erősödése lesz

Beszélgetés Palotai Gabriella pszichiáterrel a coachingról, a vezetők lelki edzéséről

Szerző:

Mindennapi Pszichológia

Cikkek:

Munka

Szociálpszichológia

Azt tapasztalom, hogy sokakból hiányzik a bajokkal való pozitív szembenézés, és kicsi a megküzdési repertoár. De ismerek vállalatvezetőt is, aki azt mondja: nem tudom még, hogy jövünk ki a bajból, s ha nem sikerül, nem tudom azt sem, milyen munkát kell elvállalnom, de azt tudom, hogy lesz munkám. Láthatólag nem zavarja, ha „alacsonyabb” munkát kell vállalnia.

További információ A válságból a kiút az együttműködés erősödése lesz tartalommal kapcsolatosan

Segítség, kineveztek!

Szerző:

Szűcs Júlia

Cikkek:

Munka

Szociálpszichológia

Vállalati belső előléptetés esetén gyakran megtörténik, hogy az egyik csoporttag egyszer csak a csoport vezetőjévé válik – s az első időszakban valószínűleg alaposan meg kell küzdenie azért, hogy addig „egyenrangú” társai valóban elismerjék őt vezetőjükként. Akár objektív teljesítménymutatók, akár kevésbé átlátható felsővezetői döntés nyomán kapta meg a posztot, az új szerepet társas értelemben is el kell nyernie. A megváltozott helyzet az újdonsült vezető számára egyszerre okozhat büszkeséget, örömöt – ugyanakkor félelmet, szorongást is.