Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?
Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?
Társadalmunk elvileg nagyra értékeli a küzdeni tudást, s lépten-nyomon hajtogatjuk gyerekeinknek, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. A valóságban azonban mintha nem egészen ez lenne a helyzet.
Lépten-nyomon hajtogatjuk gyerekeinknek, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. A valóságban azonban mintha nem egészen ez lenne a helyzet...
A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk stb. foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent - fejti ki Alexandra Robbins és Abby Wilner, akik először írták le a "kapunyitási pánik" jelenségét 2001-ben megjelent Quarterlife Crisis című könyvükben.
A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent. A „kapuzáró” elmélkedni kezd múltjáról, hogy azt az életet éli-e, amit gyermekként elképzelt, közben realizálja azt, hogy az idő igencsak telik felette. Ezzel szemben a „kapunyitó” személyre új döntések, újabb felelősségek várnak, a jövő pedig nem kiszámítható.
Az újonnan belépő munkavállaló a munkahelyi szocializáció folyamata során sajátítja el azt, hogy milyen magatartásokat vár el tőle az adott szervezet.
Akár tudatos, akár spontán a szocializáció folyamata, mindig a munkahelyi beilleszkedést szolgálja
Akik hallottak már Shoshana Zuboff szociálpszichológusról, leginkább a 2019 elején megjelent The Age of Surveillance Capitalism című könyve nyomán jegyezhették meg a nevét. A szervezetek és a munkahelyek világával kapcsolatban azonban van egy további nagyon fontos alkotása még 1993-ból a Harvard Business School keretében, ez pedig az „Odyssey“ – az „élet második felének iskolája”.
Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.
A gyártási vagy a szolgáltatási folyamat mind jelentősebb része a tervezés. Az élelmiszergyártástól a vasúti közlekedésen át egészen a dizájniparig tapasztalható mind körültekintőbb és precízebb tervezőmunka célja az előrejelezhető hibák kiküszöbölése.
A megvalósítás során valaki mulasztást követ el – és az egész terv bukik…
Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.
Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon, ahol – más feladatok mellett – fejben kellett húszjegyű számokat összeszorozni és köbgyököt vonni.
Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon, ahol – más feladatok mellett – fejben kellett húszjegyű számokat összeszorozni és köbgyököt vonni.
Miért van szükség szolidaritásra és mit értünk e kifejezésen?
A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az: de jó, hogy ez nem velünk történt.
Az utóbbi évtizedekben szinte közhellyé vált az az állítás, miszerint a pénz önmagában véve nem motivál – valami másra, bizonyos lelki tényezőkre is szükség van. Vajon valójában mi az a pszichológiai faktor, melynek motivációs ereje még a pénznél is nagyobb?
A legerősebb motiváció az, ha a tevékenység önmagában olyan vonzó, hogy semmiféle további belső vagy külső nógatásra nincsen szükség.
