Jelenlegi hely

Lelki zavarok

Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?

A szakítások legfőbb oka az internetes fórumok, bulvár- és szórakoztató weboldalak szerint napjainkban a hűtlenség, a találkozások megritkulása és a kommunikáció hiánya 

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

Share

A perfekcionizmus csapdái

A perfekcionizmus szóról a legtöbb embernek automatikusan olyan pozitív és örömteli asszociáció jut eszébe, mint a tökéletesség, a rend, a hibátlanság, a kiegyensúlyozottság. Sajnos azonban a perfekcionizmusra való hajlam egyáltalán nem jár együtt a megelégedettség és a hibátlanság érzésével – sőt ennek a szöges ellentétéről van szó. Nagyon komplex jelenségről beszélhetünk, ami több oldalról is megközelíthető: az biztos, hogy a tökéletességre törekvés csapdái nagymértékű funkciókárosodást okozhatnak az egyének életében, ami jelentősen hozzájárul az életminőség romlásához. 

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

Share

Legyetek (mindig) jók?

Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

A gyermek fájdalmasan korán szembesül azzal, hogy nem lehet olyan, amilyen lenni tud...

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem veszi tudomásul önállóságát, úgy érzi, a másik viselkedése mindig minősítő módon vonatkozik őrá. Vagyis, ahogy a gyermek éppen tesz, viselkedik, az őt, az ő szülői kvalitásait, kapacitásait  minősíti. Ha például az anya nem tudja kellő hatékonysággal és kellő gyorsasággal megnyugtatni a bőgő gyereket, akkor ő nem jó anya, még erre sem jó, s néhány ilyen alkalom után megtelik feszültséggel a kapcsolat.

Share

Tegyünk a mentális egészségért!

Szerző: 

A világon hét tizenévesből legalább egy él diagnosztizált mentális zavarral. Talán még sokkolóbb a tény, hogy majd minden tizenegyedik percben követ el öngyilkosságot egy tinédzser. Évente mintegy negyvenhatezer kamasz vet véget önkezűleg az életének. 

A Mentális Egészség Világnapját 1992 óta rendezik meg minden év október 10-én, a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére. A Világszövetség 1948-ban alakult a hangulat- és mentális zavarok megelőzésének, kezelésének, az érintettek gondozásának és a mentális egészség javításának céljából.

Idén október 5-6-án megrendeztek Párizsban egy egészségügyi találkozót, ahol az UNICEF bemutatta legfrissebb globális jelentését, ami az ”On my Mind – A gyermekek mentális egészségének javítása, védelme és gondozása” címet viseli. A jelentés legfontosabb adatai:

Share

Szorongás: rosszból is megárt a sok

A szorongás mindenkit meggyötört már néhányszor életében, és senki nincs, aki várná, hogy újra átélhesse. Pedig szörnyű következményei lennének, ha – ahogyan annyira szeretnénk, – egyszer tényleg sikerülne véglegesen megszabadulnunk tőle. A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Share

A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

Megfogalmazhatjuk tehát, milyen a kórosan nárcisztikus személyiség prototípusa, és így kijelölhetünk neki egy szektort a személyiségzavarok képzeletbeli, sokdimenziós erdejében – azaz mátrixában. 

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciától a feljogosítottság tudatáig, az empátiahiánytól a kizsákmányolásig, az üresség érzésétől a szörnyű unalomig, a gyászra való képtelenségtől a megbánás hiányáig. Amikor azonban hús-vér emberekkel találkozunk és megpróbáljuk megismerni őket, elkezdenek senki máshoz nem hasonlítani a szemünkben. Intim közelségben ugyanis senki sem kategória, mindenki ember. Maga a megismerő személy is alakítja a képet.

Share

Ne bántsátok a hikikomorit!

Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni.1

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és az ebben „szenvedőket” – a japánok hikikomorinak nevezik, melynek jelentése: „elzárva lenni”. A japán társadalmat sújtó jelenséget, ha úgy tetszik, japán depressziónak is nevezhetnénk, mert a hikikomorik tulajdonságai nagymértékben a nyugati országokban ismert depresszió tüneteihez hasonlóak: szociális izoláció és fóbia, szorongás, lehangoltság, bűntudat, önvádlás, a leromlott hangulattól vezérelt (holothym) gondolkodás, kognitív negatív szűrők a gondolkodásban.

Share

Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

Mindent a győzelemért!

Az elmúlt években a szakemberek körében felkapott témává vált a személyiség sötét vonásainak, és azon belül is a sötét triádnak a kutatása. 

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Share

A függőség hálójában

Egy segítő szakember tapasztalatai
Szerző: 

A függőség kialakulása egy tünet az egyén életében. Tünete a diszfunkcionális, rosszul működő családnak vagy párkapcsolatnak, de tünete a származási családunk működésének is, ahol gyerekként kerestük a válaszokat önmagunk meggyógyítására. 

Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.

Share

A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni – és legyen elérhető segítség!

A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma.

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg a felnőttek 15 százalékát érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2. A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4.

Share

Oldalak

Feliratkozás Lelki zavarok csatornájára