Jelenlegi hely

Lelki egészség

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

Megpecsételt mondatok...

Szerző: 

A megpecsételt mondatok az önértékelést, az énképet támadják, ezért lesznek maradandók. A hétköznapokban látszólag elsüllyednek, valójában azonban bármikor aktiválódhatnak... A sosem felejthető mondatok sokszor olyan támadások, amiket a rivalizációs düh, a féltékenység, az irigység vezérel… A hirtelen felbukkanó negatív érzelem olyan információ, ami – ha valóban ellentmond a hétköznapokban megélteknek – felülírhatja az addigi párkapcsolati „szabályokat”. 

Vannak mondatok, melyek bármily régen hangzottak el, évtizedekkel később is mérnöki pontossággal felidézhetők. Nem merülnek el a felejtés áramában, hanem a fájdalmas – és csak hosszú érzelmi munkával feldolgozható „listán” maradnak. Olykor nincs is tudatos emléknyom, ami mindennap emlékeztetne rájuk, ám érzelmileg feszült helyzetben egyszer csak előbukkannak. Érintetlenül…

Share

Mindenért az anya a hibás?

„Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

 A terápia nem pótolhatja a gyerekkori anyai/szülői gondoskodást, nem is törekedhet erre.

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata érzelmileg még későbbi felnőtt korukban is meghatározza az életüket, egyéb kapcsolódásaikat. Az lenne a furcsa, ha ez másképp lenne, hiszen anyánk életünk végéig érzelmileg meghatározó szerepet tölt be az életünkben. Ám azon a boldogságunk múlhat, hogy ez gúzsba köt-e minket, korlátozza-e függetlenségünk megélését.  

Share

Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

Share

„Nem kell mindig mindent tudni”

Szerző: 

Új rovatunkban tudományterületük elismert szakembereit ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett bemutathassuk magát az embert is. Első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológus, habilitált egyetemi tanár, az MTA doktora a kanapé vendége. 

Új rovatunkban első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológust ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett bemutathassuk magát az embert is.

Share

Szorongás: rosszból is megárt a sok

A szorongás mindenkit meggyötört már néhányszor életében, és senki nincs, aki várná, hogy újra átélhesse. Pedig szörnyű következményei lennének, ha – ahogyan annyira szeretnénk, – egyszer tényleg sikerülne véglegesen megszabadulnunk tőle. A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Share

A „zugtanuló”

Szerző: 

Vajon mikor van nagyobb esélye annak, hogy egy diák 5-ös osztályzatot kap a dolgozatára: (a) amikor sokat tanul rá, vagy (b) amikor keveset? És melyik diákot gondoljuk okosabbnak: aki (a) kevés tanulással 5-öst kap, vagy amelyik (b) sokat készült, és így szerzett 5-öst? Amennyiben Ön mindkét kérdésre az (a) választ gondolja helyesnek, nemcsak hogy egyetért a legtöbb ember (és így pedagógus) véleményével, de egyszeriben annak a diáknak a helyében is találja magát, aki azzal a nehéz helyzettel szembesül, hogy tanuljon-e a közelgő dolgozatra, vagy ne.

 

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok számára. Képességeiket mind tanáraik, mind társaik előtt demonstrálniuk kell, ezzel pedig kockáztatják, hogy tehetségtelennek, sőt butának bélyegzik őket. Értelemszerűen a legjobbnak látják ezt elkerülni. A gond az, hogy a fentiekhez hasonló nehéz döntési helyzetekkel szembesülve (ezek nem is feltétlenül tudatosulnak) a diákok gyakran olyan „megoldásokat” választanak, amik a megfigyelő (szülő vagy tanár) számára igen problémásak.

Share

A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terhei

A PCOS manapság a szülőképes korban lévő nők leggyakoribb endokrin megbetegedése – gyakorlatilag minden tízedik nőt érint. 

Gyakori tünetei közé tartozik a menstruációs ciklus zavara vagy elmaradása, a nehezített teherbeesés, a petefészek policisztás elváltozása, a fokozott férfi nemi hormon termelődése (hiperandrogenizmus), a fokozott szőrnövekedés az arcon, a végtagokon, a hason (hirsutizmus), a zsíros, pattanásos (aknés) bőr, az elhízás és akár az inzulinrezisztencia is. A betegség diagnosztikáját nehezíti, hogy nem minden tünet jelenik meg mindenkinél, és a súlyosságuk is eltérő lehet. 

Share

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára