Jelenlegi hely
Kultúrantropológia
Fontosabb a személyes találkozás, mint hinnénk
Az evolúció miatt eszünk többet télen
A kánikula hatása a születési súlyra
Digitális jegygyűrű?
Szerző:
Cikkek:
Vajon szerelmesebbek-e azok, akik kiposztolják a Facebook kapcsolati státuszukat? Vagy ez inkább a féltékenységgel áll összefüggésben? Egy magyar kutatás szerint mindkettő igaz – a kutatók arra keresték a választ, vajon a Facebook kapcsolati státusz értelmezhető-e „digitális jegygyűrűként”?
Vajon szerelmesebbek-e azok, akik kiposztolják a Facebook kapcsolati státuszukat?
Szerezd meg most!
Azonnali kielégülés és komfortzóna
Szerző:
Cikkek:
Fogott már diétába azért, hogy egészségesebben éljen és leadjon pár kilót, de kezdeti lendülete alábbhagyott, mert nem tudott ellenállni az édességek és a finom, de hizlaló ételek csábításának? Rácsodálkozott már arra, hogy a mai tinédzserek mintha hozzánőttek volna a számítógépükhöz és az internethez, ahol intenzív virtuális társasági életet élnek, de csak ritkán mennek át a barátaikhoz? És arra, hogy miért száll fel az emberek többsége a tömött villamosra akkor is, amikor száz méterrel mögötte jön egy másik, amin bőven van hely?
Az azonnali kielégülésre való törekvés evolúciós örökségünk, mely történetünk kezdetén túlélésünket segítette, mai világunkban kiteljesedésünk, lelki békénk és egészségünk veszélyeztetője.
„Power posing” – A befelé sugárzó erő
Szerző:
Cikkek:
A nonverbális viselkedés szakirodalmának nagy részével ellentétben Cuddy és munkatársai nem arra kerestek választ, mit kommunikálunk magunkról mások felé, amikor így vagy úgy viselkedünk, hanem arra, hogy mindeközben milyen változások történnek a testünkben és a gondolkodásunkban. Hatalmas különbség!
Az egyszerű, kétperces kísérletet módosítások nélkül átemelve a saját életünkbe, képes változáshoz vezetni mindennapi viselkedésünkben.
Emberi elme – állati elme
A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Szerző:
Cikkek:
Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel használta az ellenzéki személyek „árnyalt” megnevezésére, ezzel is kifejezve a diktatúra egye puhuló jellegét. Persze míg a politikusok az emberek között keresik és azonosítják a másként gondolkodókat, egy viselkedéskutató számára ők nem igazán közöttünk, emberek között, hanem körülöttünk, az állatvilágban vannak.
Ma már naivnak tűnik az a felvetés, hogy az állatok pusztán csak biológiai automaták, de nem volt ez mindig így.
Az örök Hófehérke
Szerző:
Cikkek:
A mese... olyan térképpé válhat, amelyben megtalálhatjuk saját életünk eseményeinek, történéseinek analógiáját. S ezzel nemcsak rálátunk problémáinkra, de meglátjuk a kivezető utat is. Minden szereplő megjelenít valamit abból a mindennapos folyamatból, amelyben félelmeinket, gátlásainkat, belső szorongásainkat kivetítjük a környezetünkre. Megszemélyesítjük őket, hogy aztán ujjal mutogathassunk: miatta nem tudom megvalósítani az álmaimat, ő az oka, hogy nem sikerül semmi. De ha jól megnézzük az éppen olvasott mesét, kiderülhet, hogy a negatív hősök saját belső akadályainkat szimbolizálják, méghozzá nagyon pontosan körvonalazva azt az erőt, ami éppen visszatart minket.
Gyönyörű folyamatot mutat meg nekünk a mese ezekkel a látszólag egyszerű képekkel: miközben ott van a királynő gyilkos szándéka (azaz éppen önmagunk életteli, még ártatlan részét készülünk megölni), alulról, az anyag, a test oldaláról elindul egy ellentétes folyamat a legtriviálisabb hétköznapi feladatokkal: Ha megígéred, hogy gondját viseled a házunknak, főzöl, mosol, varrsz és foltozol ránk, mi szívesen itt tartunk magunknál; meglásd, jó sorod lesz, nem lesz semmiben hiányod. Csak ennyi – tedd a dolgod, és életben maradhatsz. De vajon ennyi elég az élethez?
Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron
Szerző:
Cikkek:
A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb élőlények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyétől mindössze 40 százalékban, a tehénétől 20, az egérétől 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk tőlük.
Sokszor testünk átveszi az irányítást az elménktől, és szerephez jut állati énünk.
Oldalak
