E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott „statikus” tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy „magoljanak”, nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról. Az oktatási rendszer pedig a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.

Természetesen a beszélgetésben a „háló másik végén” levő személynek is vannak céljai, melyeket üzenetei tükröznek. Ráadásul mindketten számolnak a másik fél esetleges manipulatív szándékával. Hiszen a siker érdekében letagadhatunk néhány évet, néhány kilót, hozzáadhatunk méreteinkhez néhány centimétert, vagy akár el is vehetünk. A valóság ott és akkor másodlagos, hiszen a torzítás nem jár azonnali negatív következményekkel. A várható jutalom viszont olyan vonzó, hogy bevállaljuk a kis füllentéseket.

Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, több mint háromnegyedük osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Magyar Fogyasztó Platform Találd a NŐT! című konferenciáján, ahol a  résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól.

…a névtelenség biztonságát átélő levélíró általában gyorsabban és mélyebben megnyílik, olyan érzelmeit, problémáit is kifejezi, melyeket a személyes találkozás során talán magában tartana. Ráadásul az internetes föltárulkozás stílusa meglehetősen érzékletes és személyes... Erre szükség is van, hiszen itt a felek nem ismerik, nem látják s nem is hallják egymást. A névtelenség, a fokozott személyesség és a láthatatlanság együttesen alakítja ki az internetes kommunikáció gátlásoldó (dezinhibíciós) hatását – vagyis a hálón olyan dolgokat is megteszünk, amelyeket a való életben elkerülnénk…