Jelenlegi hely

Filozófia

A tudás hatalom?

Szerző: 

Egy dolog azt mondani, hogy amit nem tudok (és nem is tudhatok), azért nem tartozom felelősséggel – és más dolog azt feltételezni: onnantól, hogy valamivel tisztában vagyok, már hatalmamban is áll annak megfelelően eljárni. 

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel kapcsolatos tudatlanság felment a hibáztatás alól… Ám sajnos a fenti összefüggés tudás és felelősség között a másik irányban is érvényes: minél több ismeretünk van cselekedeteink hatásairól, a velük járó kockázatokról, annál nehezebb lerúgni magunkról a felelősség terhét. Márpedig az információ napjainkban igazán olcsó, és akkor is ömlik ránk, ha épp nem akarjuk…

Share

Mi az, ami még értékes?

Szerző: 

Ami az életben jó, törekvésre érdemes, önmagában való cél, vagy egyszerűen a vágy tárgya, azt értéknek szoktuk nevezni. 

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami mindenki számára és megkérdőjelezhetetlenül érték. A szeretet? A pénz? A hírnév? A szabadság?

Share

Yalom és a pandémia

avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Share

Félelemre apellálás a meggyőzésben

Mikor kényszerít cselekvésre és mikor húzzuk a fülünkre a párnát?
Szerző: 

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben, hiszen a befogadót könnyen rá tudja venni értékítéleteinek és cselekedeteinek megváltoztatására.

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben.

Share

Amikor a háttér előtérbe kerül

Úgy tűnik, a tények, az események gyakran „magukért beszélnek” – de az sokszor a háttérben marad, hogy pontosan milyen bonyolult ok-okozati összefüggések, milyen váratlan változók közbenjárásával történt valami épp úgy, ahogy történt. 

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes megértésére csupán csak törekedni lehet. Még utólag is nehéz rekonstruálni a szálakat – s még nehezebb előre látni, melyik szál mit mozgat.

Share

Amivel egymásnak tartozunk

Szerző: 

 Azt gondolhatnánk, az emberek mostanság nem nagyon folytatnak erkölcsi vitákat – ám ennek valójában épp az ellenkezője igaz.

Nem szemlélhetjük tőlünk független balszerencseként azt, ha a politikai közösség, amelyben élünk, nem biztosított megfelelő feltételeket más embereknek arra, hogy biztonságos, kiegyensúlyozott életet éljenek...

Share

Tanuljunk vitázni!

Szerző: 

Mire jó a vitázás és egyáltalán mi fán terem a jó vita? Életünk során rengeteg szócsatát vívunk, s bár sokaknak egymás meggyalázása jut eszébe róla, a vita igenis produktív tud lenni – és nemcsak a feszültség levezetése céljából.  

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Share

Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek?

Szerző: 

A megbocsátásról mindannyian úgy tudjuk, hogy valami felemelő és nemes dolog. És sok esetben az ellentéte is igaz: megtagadni valakitől a megbocsátást kicsinyes cselekedet és gyenge jellemre vall. 

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?

Share

Oldalak

Feliratkozás Filozófia csatornájára