Jelenlegi hely
Fejlődéslélektan
Tündérmesétől a valóságig – A gyerekszépségversenyek hatása
A „zugtanuló”
Vajon mikor van nagyobb esélye annak, hogy egy diák 5-ös osztályzatot kap a dolgozatára: (a) amikor sokat tanul rá, vagy (b) amikor keveset? És melyik diákot gondoljuk okosabbnak: aki (a) kevés tanulással 5-öst kap, vagy amelyik (b) sokat készült, és így szerzett 5-öst? Amennyiben Ön mindkét kérdésre az (a) választ gondolja helyesnek, nemcsak hogy egyetért a legtöbb ember (és így pedagógus) véleményével, de egyszeriben annak a diáknak a helyében is találja magát, aki azzal a nehéz helyzettel szembesül, hogy tanuljon-e a közelgő dolgozatra, vagy ne.
Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok számára. Képességeiket mind tanáraik, mind társaik előtt demonstrálniuk kell, ezzel pedig kockáztatják, hogy tehetségtelennek, sőt butának bélyegzik őket. Értelemszerűen a legjobbnak látják ezt elkerülni. A gond az, hogy a fentiekhez hasonló nehéz döntési helyzetekkel szembesülve (ezek nem is feltétlenül tudatosulnak) a diákok gyakran olyan „megoldásokat” választanak, amik a megfigyelő (szülő vagy tanár) számára igen problémásak.

Kéz a kézben
Szűk pesti utcán találkoztam velük, a fiatal anyukával és 3-4 éves forma kisfiával. Amikor beértem őket, talán már az anya utolsó próbálkozásának voltam fültanúja, hogy békésen megoldja a számára nehéz helyzetet.
Szűk pesti utcán találkoztam velük, a fiatal anyukával és 3-4 éves forma kisfiával - amikor beértem őket, talán már az anya utolsó próbálkozásának voltam fültanúja, hogy békésen megoldja a számára nehéz helyzetet. Ezt hallottam:
– …és fogd meg a kezemet, hogy megvédj, mert én félek.
A kisfiú azonnal nyújtotta a kezét és rémülten pillantott fel rá:
– Miért félsz?
– Mert én lány vagyok, és tudod, a lányok…
Volt még további magyarázat is, amit már nem hallottam, mert megelőztem őket, de a kisfiú ijedt arcocskájára és a mama elégedettségére jól emlékszem.

Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon
Alaptézis, hogy a szülő mindig megvigasztalja, megöleli s megnyugtatja síró gyermekét. Bármi áron! – tartja a magát jó szülőnek vélő - 21. századi nő és férfi.
Mert mindenki a legjobbat akarja gyermekének, ez elvitathatatlan – ám mindennek ellenére a veszteség, a gyász szocializációs mintáinak közvetítésekor sokan elkövetik azt hibát, mellyel nemcsak rossz példát mutatnak gyermeküknek, hanem minden jószándékuk ellenére meggátolják veszteségélmény-feldolgozási képességének fokról fokra történő fejlődését és megalapozódását is.

Hagyjam vagy ne hagyjam? A „kütyüzés” hatása a gyerekekre
Jó vagy rossz, ha egy gyerek „kütyüzik”, vagyis digitális eszközöket használ (pl. tablet, telefon, PC, laptop)?
Ha egy kisgyermek azt látja, hogy a szülőnek a biztonságot a mobilja jelenti, akkor hiába mondja neki anya vagy apa, hogy ne kütyüzzön, valószínűleg ő is nagyon akarja majd azt a jót, ami a szülőnek is jó.

A depressziós gyermekek öngyilkos hajlamát is vizsgálta a gyermekpszichiátriai kutatócsoport
Gyermekek válás után - A váltott elhelyezés
Elengedhetetlen, hogy az elvált szülők ne ellenséget, vetélytársat lássanak egymásban, hanem a gyerekük másik teljes értékű szülőjét, aki ugyanúgy képes gondoskodni a gyermekről és ellátni őt...
„Próbálná ki először az a felnőtt, aki kitalálta!”, „Szegény gyereket teljesen szétszakítják, sehol sincs otthon”. Ilyen és ehhez hasonló kritikákkal, kétségekkel találhatják szembe magukat azok a szülők, akik váláskor a váltott elhelyezés modelljét választják a gyermekeikkel való kapcsolattartás kialakítására. Valóban ilyen kegyetlen egy gyereknek, ha szülei szétköltözése után ugyanannyi időt tölt apával és anyával?

Soha ne rázd meg a kisbabát!
A rázott baba szindróma ma már a gyermekbántalmazás egyik formájának tekinthető, amely súlyos, az életminőséget radikálisan rontó, vissza nem fordítható tüneteket okozhat.
„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapával, nagypapával. A csecsemő megnevettetésére, a sírás elodázására tökéletes a csikizés, a pocakra adott „vicces puszik” sora, így a kicsi kacaja hamar kicsikarható. A cumisüveg-ciciztetés mellett, helyett a vigasztalhatatlanul síró baba esetében is gyakran használatos praktika az arcára fújás, csikizés – néhány szülőnél pedig a „megrázás” is. Utóbbi talán sokak számára meghökkentőnek tűnik, ezért említsünk egy példát!

Szülők és okostelefonok
Oldalak
