Jelenlegi hely

Életmód

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

A perfekcionizmus csapdái

A perfekcionizmus szóról a legtöbb embernek automatikusan olyan pozitív és örömteli asszociáció jut eszébe, mint a tökéletesség, a rend, a hibátlanság, a kiegyensúlyozottság. Sajnos azonban a perfekcionizmusra való hajlam egyáltalán nem jár együtt a megelégedettség és a hibátlanság érzésével – sőt ennek a szöges ellentétéről van szó. Nagyon komplex jelenségről beszélhetünk, ami több oldalról is megközelíthető: az biztos, hogy a tökéletességre törekvés csapdái nagymértékű funkciókárosodást okozhatnak az egyének életében, ami jelentősen hozzájárul az életminőség romlásához. 

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

Share

A nagy Ő nyomában

Álom vagy – vagy valóság?

Az utóbbi években, évtizedekben soha nem látott módon kinyílt előttünk a világ. Okkal feltételezhetnénk tehát, hogy ma egyszerűbb megtalálni azt a bizonyos nagy Őt – a számok azonban mintha mégsem erre utalnának... 

Napjainkban nemcsak személyesen, az utcákat pásztázva vagy egy rendezvényen fel-alá sétálva bukkanhatunk életünk párjára, hanem számtalan társkereső oldal, alkalmazás lehet a segítségünkre, néha mégis úgy érezhetjük, mintha nehezebb lenne fellelnünk az oly fontos, hiányzó mozaikdarabkát, hogy teljessé váljon az életünk. A lehetőségek tárházában sokan talán bár reményekkel telve, de egy újabb csalódástól félve, mások pedig a profilok között tétovázva, a számukra leginkább jónak tűnő személy után kutatva lépnek a virtuális társkeresés ösvényére.

Share

A tudás hatalom?

Szerző: 

Egy dolog azt mondani, hogy amit nem tudok (és nem is tudhatok), azért nem tartozom felelősséggel – és más dolog azt feltételezni: onnantól, hogy valamivel tisztában vagyok, már hatalmamban is áll annak megfelelően eljárni. 

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel kapcsolatos tudatlanság felment a hibáztatás alól… Ám sajnos a fenti összefüggés tudás és felelősség között a másik irányban is érvényes: minél több ismeretünk van cselekedeteink hatásairól, a velük járó kockázatokról, annál nehezebb lerúgni magunkról a felelősség terhét. Márpedig az információ napjainkban igazán olcsó, és akkor is ömlik ránk, ha épp nem akarjuk…

Share

„Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

Szerző: 

Egy idős férj elhunyta után hasonló korú özvegye furcsa metamorfózison ment keresztül: az ejtőernyős tandemugrás lett az új szenvedélye. „Mennyire megváltozott!” – mondták a környezetében élők, holott a hölgy nem változott semmit, csak végre azt tehette, amit mindig is szeretett volna. 

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elvesztését követően drasztikus – pozitív – változás tapasztalható az egyedül maradók életvitelében? Felmerül a kérdés: vajon mennyire éltek gondtalannak nevezhető kapcsolatban, ha ez a viselkedés meg tud jelenni?

Share

Szorongás: rosszból is megárt a sok

A szorongás mindenkit meggyötört már néhányszor életében, és senki nincs, aki várná, hogy újra átélhesse. Pedig szörnyű következményei lennének, ha – ahogyan annyira szeretnénk, – egyszer tényleg sikerülne véglegesen megszabadulnunk tőle. A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Share

A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terhei

A PCOS manapság a szülőképes korban lévő nők leggyakoribb endokrin megbetegedése – gyakorlatilag minden tízedik nőt érint. 

Gyakori tünetei közé tartozik a menstruációs ciklus zavara vagy elmaradása, a nehezített teherbeesés, a petefészek policisztás elváltozása, a fokozott férfi nemi hormon termelődése (hiperandrogenizmus), a fokozott szőrnövekedés az arcon, a végtagokon, a hason (hirsutizmus), a zsíros, pattanásos (aknés) bőr, az elhízás és akár az inzulinrezisztencia is. A betegség diagnosztikáját nehezíti, hogy nem minden tünet jelenik meg mindenkinél, és a súlyosságuk is eltérő lehet. 

Share

Mi az, ami még értékes?

Szerző: 

Ami az életben jó, törekvésre érdemes, önmagában való cél, vagy egyszerűen a vágy tárgya, azt értéknek szoktuk nevezni. 

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami mindenki számára és megkérdőjelezhetetlenül érték. A szeretet? A pénz? A hírnév? A szabadság?

Share

Oldalak

Feliratkozás Életmód csatornájára