Hogy éljem túl a mindennapokat, a bezártságot, hogy éljem túl az érintések hiányát? Ezekre a belülről feszegető kérdésekre szeretnék reagálni egy lélekerősítő történettel.
Hogy éljem túl a mindennapokat, a bezártságot, hogy éljem túl az érintések hiányát? Ezekre a belülről feszegető kérdésekre szeretnék reagálni egy lélekerősítő történettel.
Amikor a tanácsadó nem az ügyfélnél van és nem a kollégáival egyeztet, többnyire egyedül dolgozik: ír, olvas, az ablakon bámul kifele és közben gondolkodik. A tanácsadói munka előnye, hogy magam osztom be az időmet. Ez egyben felelősséggel is jár, nem szabad elúsznom.
Amikor koncentráltan szeretnénk valamivel foglalkozni, segít bennünket, ha van valamiféle külső keret.
Nagyon sok újságírói kérdés érkezett az MPT Katasztrófapszichológiai Szekcióhoz. Köszönet ezekért, mert segítettek abban, hogy a koronavírus járvány pszichológiai vonatkozásairól nagyon sokoldalúan, az embereket leginkább foglalkoztató gondolatok mentén adhassunk szakmai információkat.
Tájékoztató anyagunkban az alábbi témákkal foglalkozunk:
Talán kijelenthetjük, hogy a legtöbb családban gyakran felmerül a kérdés: mikor mondjunk nemet a gyermeknek?
Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érinti leginkább ez a bizonytalanság. A szülők gyakran dilemmáznak azon, vajon mikor jön el a pont, amikor nemet kell mondani. Mi jelzi ezt?
A csend meghalt, s egy kongó lyuk maradt a helyén, melyben mindig akad valami zaj. Lassan csupán romantikus illúzió egy mély csend igazi lehetősége és megélése.
A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-meghallgatása eredményezett.
Túlzás lenne azt mondani, hogy minden betegség alapja a krónikus stressz, de kutatások által is igazolt tény, hogy a krónikus stressz a szervezet minden sejtjét érinti.
A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri szabályozás alól.
Világszerte terjed egy új lakhatási forma: a közösségi otthon.
Az angolul co-livingnek vagy co-housingnak nevezett megoldás lényege, hogy egy lakóközösség tagjai egy lakásban – vagy akár egy egész, rendelkezésükre álló épületben – közösen használnak bizonyos helyiségeket, például a konyhát és a nappalit, de azért saját, külön hálószobájuk és fürdőszobájuk van.
Amint cikkünk első részében fogalmaztunk, sok olyan szempont van, amit átgondolva lehetőséget adhatunk magunknak arra, hogy kellő muníciót rakjunk össze az élet második felének teljes, értelmes és boldog megéléséhez.
Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.
A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat.
A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat.
