Jelenlegi hely

Életmód

Ne bántsátok a hikikomorit!

Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni.1

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és az ebben „szenvedőket” – a japánok hikikomorinak nevezik, melynek jelentése: „elzárva lenni”. A japán társadalmat sújtó jelenséget, ha úgy tetszik, japán depressziónak is nevezhetnénk, mert a hikikomorik tulajdonságai nagymértékben a nyugati országokban ismert depresszió tüneteihez hasonlóak: szociális izoláció és fóbia, szorongás, lehangoltság, bűntudat, önvádlás, a leromlott hangulattól vezérelt (holothym) gondolkodás, kognitív negatív szűrők a gondolkodásban.

Share

Boldog Covid-nemzedék?

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. 

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. Ráadásul nemcsak a személyiségfejlődést érintő következményekről van szó; az új kutatások egyre több területen mutatják ki a boldog vagy boldogtalan gyermekkor hatásait. Ezzel kapcsolatban felmerül a nagy kérdés: a lassan másfél éve tartó világjárvány vajon milyen nyomot hagy majd a mostani gyerekek életén?

Share

Vakfoltjaink reflektorfényben

Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?
Szerző: 

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolatainkban. 

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolatainkban. Bár előfordul, hogy az ilyen visszajelzések rosszul sülnek el, az esetek többségében mégis ezek segíthetnek felszámolni azokat a vakfoltjainkat, melyek következményeitől gyakran szenvedünk...

Share

Újrakezdők - Szingli apák, akik újra párt keresnek

Szinglinek lenni a közbeszéd – és a kutatások tapasztalatai – szerint is sokszor egyet jelent a tudatos, önként vállalt egyedülléttel. 

A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gondolnak, akiknek még nem született gyermekük, és életükben fontos szerepet tölt be a szórakozás. Pedig egy szingli élete nem teljesen olyan, mint ami a filmvásznon elevenedik meg a szemünk előtt… Míg a gyermektelen szinglik többsége férfi, addig az egyedülálló szülők között több nő található, mint férfi. Ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen más európai országokban is ez a jellemző.

Share

Oldalak

Feliratkozás Életmód csatornájára