A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat.
A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat.
A pszichológiában kevésbé jártas, de lelkes érdeklődőket áthatja egy nagy tévedés: az önismeret fontosságának extrém mértékű túlhangsúlyozása és piedesztálra emelése, mintha ez valami mindenre jó gyógyító csodakence lenne.
Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és környezetünkre.
A boldogság nem olyan dolog, ami egyszer csak berepül az ablakon, és ott is marad. Dolgozni kell érte. Kényes madár. Fészket kell neki rakni, és a fészekrakás alkalmasint fáradságos folyamat.
A boldogság egyik kulcsa az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!
Akik hallottak már Shoshana Zuboff szociálpszichológusról, leginkább a 2019 elején megjelent The Age of Surveillance Capitalism című könyve nyomán jegyezhették meg a nevét. A szervezetek és a munkahelyek világával kapcsolatban azonban van egy további nagyon fontos alkotása még 1993-ból a Harvard Business School keretében, ez pedig az „Odyssey“ – az „élet második felének iskolája”.
Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.
A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a folyamatot?
A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a folyamatot?
Az ember kora gyerekkorától kezdve számtalanszor hallja előbb a szüleitől, majd a tanáraitól, később a munkahelyi főnökétől, hogy tanulni jó, tanulni szükséges, mert ez az életben való boldogulás záloga.
Ez persze alapvetően igaz, még ha nem is érezzük úgy, hogy az újabban sokat hangoztatott „egész életen át tanulás” a legkedveltebb időtöltésünk lenne. Sokan inkább valamiféle „szükséges rosszként” élik meg. A kutatók azonban tisztában vannak azzal, hogy a hétköznapi felfogással szemben a tanulás valójában nem valamiféle fárasztó, különleges tevékenység, aminek az ember időnként nekiveselkedik.
„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.
„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.
Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan. Erre minden oka megvan, hiszen biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők egymást erősítve járulnak hozzá a kamaszkori alváshiány létrejöttéhez. Miért veszélyes ez az állapot és miként előzhetjük meg? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatában most ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan.
