Jelenlegi hely

Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

Vajon az a régi valaki mit szólna a mostani önmagamhoz?

Életünk bizonyos szakaszaiban hosszabb-rövidebb ideig – bár vannak olyan állhatatosak és elszántak, akik több évtizeden keresztül -– Bridget Jones vagy Adrian Mole nyomdokaiba lépünk. 

Van, aki dokumentációs célból írja, hogy nyomot hagyjon, van, aki azért, hogy kiadja magából az őt foglalkoztató, feszítő vagy nyomasztó érzelmeket, van, aki ezzel teremt struktúrát, rendszert, vagyis átgondolásra, szintetizálásra használja, s van, aki a naplón keresztül, annak segítségével emlékezik... A napló egyszerre segít létrehozni a saját narratívánkat, formálja az önképünket, támogatja és fejleszti az önreflektivitásunkat, ezáltal alakítja az élettörténetünket. Némiképp leegyszerűsítve nemcsak mi hatunk a naplóra, hanem a napló is miránk. Pontosabban a naplóírás maga...

Hordoz-e a naplónk üzenetet a jövőnek (a jövőnknek), a tíz, húsz, harminc évvel későbbi magunknak? Később olvasva őket mennyire tudunk elnézőek, értőek és megértőek, szeretetteliek lenni azzal a fiatallal, akik valaha voltunk? Mert az emlékeink csalhatnak. Akár jótékonyan módosíthatják a múltat. Óhatatlanul el is felejtjük azt, amire nem szívesen emlékezünk. Vagy nem úgy. Ám a naplónk, miként a fényképeink, feketén-fehéren (vagy az utóbbiak színesen) megmutatják: valójában milyenek voltunk. Tükreink az időben, beléjük pillantva múltbeli énünk üzen jelen magunknak. Meglátjuk-e őt, meghalljuk-e vajon, vagy csak zavarba jövünk, pironkodva szégyenkezünk azon, hogy ilyenek voltunk, így éreztünk. Emlékszünk-e vajon, tudunk-e, merünk-e kapcsolatba lépni azzal a régi magunkkal, akinek szorongásai, félelmei, titkos vágyai, szerelmei, nehéz dilemmái az idő homályából egyszer csak napvilágra bukkannak? Tényleg én voltam? Ilyen voltam? Én voltam az, aki most vagyok? Ám nemcsak emiatt lehet felzaklató a régi naplónk olvasása, hanem abból fakadóan is, hogy kikerülhetetlenül feszeget olyan identitásformáló kérdéseket, amik arra vonatkoznak: vajon az a régi valaki mit szólna a mostani önmagamhoz. Így szerette volna, ilyennek tervezte a jövőt? Büszke és elégedett lenne, barátok lennénk, netán ciki lenne, szégyellné azt, akivé váltunk? Hol a kapcsolat, a folytonosság a régi és jelenlegi magunk közt? Hová lett az a régi… - sóhajtjuk, és ennek a mondatnak ahány ember, annyi befejezése lehet.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 6. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Van, aki egy vizsgahelyzet előtt torpan meg, van, aki társas helyzetekben feszeng, van, akinek az intim

87 éves korában meghalt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, aki a boldogság kutatásáról, a flow fog

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar