Jelenlegi hely

Szorongás: rosszból is megárt a sok

Az enyhe szorongás ösztönzőleg hathat

A szorongás mindenkit meggyötört már néhányszor életében, és senki nincs, aki várná, hogy újra átélhesse. Pedig szörnyű következményei lennének, ha – ahogyan annyira szeretnénk, – egyszer tényleg sikerülne véglegesen megszabadulnunk tőle. A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Mire jó a szorongás?

Félelem, rettegés, szorongás, nyugtalanság, aggódás – sok szavunk van arra a negatív érzelmi állapotra, mely néha úrrá lesz rajtunk, és ami akár az elviselhetetlenségig is fokozódhat. A kifejezések jelentése többé-kevésbé átfedi egymást, de azért van különbség: az ijedtséget, rémületet mindig egy konkrét veszélyhelyzettel való találkozás váltja ki, a szorongás pedig a veszély előérzete. A szorongás testi-lelki riasztórendszerünk része, előrejelző mechanizmus, melynek feladata, hogy fokozza bennünk a feszültséget, és ezzel felkészítsen minket egy esetlegesen felbukkanó fenyegetéssel való szembeszállásra. Sajnos, sok a téves riasztás, és az is nehezen elviselhető, hogy a szorongás üzenete mindig egy kicsit bizonytalan, azaz sohasem tudjuk, pontosan milyen veszélyre kell számítanunk. Ne gondoljuk azonban, hogy a rendszer hatástalan! Az Egyesült Királyságban egy hosszú távú kutatás során több mint négyezer, 1946-ban született személy szorongásszintjét mérték fel több alkalommal is 13 és 16 éves koruk között. Évtizedekkel később megnézték, hogyan alakult az egykori kamaszok sorsa, és azt találták, hogy az erősebben szorongók közül jóval kevesebben szenvedtek halálos kimenetelű vagy egyéb balesetet 25 éves koruk előtt. Úgy tűnik, aki jobban szorong, az óvatosabb is, és valamivel hatékonyabban képes elkerülni a veszélyhelyzeteket.

Ám a szorongás másban is segíthet. Több mint egy évszázaddal ezelőtt fogalmazták meg a Yerkes-Dodson törvényt, melynek értelmében a viszonylag kismértékű szorongás fokozza a teljesítményt, ám ha túl erőssé válik, már gátolja. Az a diák, aki egyáltalán nem aggódik a közelgő vizsga miatt, valószínűleg nem lesz elég motivált a tanulásra. Az enyhe szorongás ösztönzőleg hathat, a vizsgadrukk viszont már lefoglalja az elmét, és nem hagy elég kapacitást a jó teljesítményhez.

Amikor a szorongás elszabadul

Sajnos, a veszélyt előre jelző riasztórendszerünk igencsak hajlamos a túlérzékenységre, olyannyira, hogy a szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichés problémák közé tartoznak. Az teljesen természetes, hogy néha, viszonylag rövid és meghatározott ideig – akár valódi ok nélkül is – szorongás tölt el bennünket, ezt nem lehet, de nem is érdemes megúszni. Pszichés zavarról akkor beszélhetünk, ha a szorongás tartós, aránytalan mértékű a feltételezett veszélyhez képest, és korlátozza az ember mindennapi tevékenységét, életét.

A szorongásos zavarok közé tartozik például a köznyelvben klausztrofóbiaként ismert, a lélektan által azonban agorafóbiának nevezett állapot, melynek egyik jellegzetes tünete a bezártságtól való félelem. A beteg erős szorongást érez zárt helyeken, ahonnan nem könnyű kijönni, elmenekülni, például liftben, tömegben, színházban, a sor közepén, repülőn, metrón, egyéb járműveken. De szorongást keltenek a minden irányban nyitott térségek, például rétek, vízpartok is, ahol veszély esetén az ember nem remélhet azonnali segítséget. Az agorafóbia általában fiatal felnőttkorban kezdődik, nem úgy, mint a sokszor már gyermekkorban kialakuló szociális fóbia, mely a társas helyzetektől való félelmet jelenti. Erről az állapotról a környezet sokszor nem is gondolja, hogy pszichés zavar, amit komolyan kell venni, és gyakran elintézik annyival, hogy a gyerek – vagy felnőtt – szégyenlős, gátlásos. Pedig a beteg komoly szenvedést okozó szorongást él át, ha mások figyelme ráirányul. Retteg attól, hogy szerepelnie kell mások előtt vagy idegenekkel kell megismerkednie, de sokszor az is ugyanilyen elviselhetetlen számára, ha nézik, amikor eszik. Attól fél, hogy megszégyenül, nevetségessé válik, negatívan ítélik majd meg, ezért megpróbálja elkerülni a szorongást keltő társas helyzeteket, visszahúzódik, nem szól másokhoz.

Jól ismert szorongásos zavar az úgynevezett specifikus fóbia is. Akire ez jellemző, az bizonyos meghatározott helyzetektől, dolgoktól fél, például a magasságtól, a pókoktól, a vértől vagy éppen az injekciós tűtől. A pszichés zavaroknak ugyanebbe a csoportjába tartozik a pánikbetegség is, melyről az utóbbi évtizedekben sokat lehetett hallani. A váratlanul jelentkező, néhány perc alatt kialakuló rohamok kínzó testi tünetekkel, például heves szívdobogással, remegéssel, fulladásérzéssel, szédüléssel, mellkasi fájdalommal járnak. Ezek elmúltával pedig a beteg azért szorong, mert nem tudhatja, mikor tör rá a következő pánikroham.

A külső szemlélők néha talán bosszankodnak a generalizált szorongási zavarban szenvedőkön. A betegség által érintettek ugyanis nagyon sok minden miatt, és állandóan aggodalmaskodnak. Gyakran nyugtalanok, feszültek, ingerlékenyek, és aránytalanul erős szorongást éreznek viszonylag jelentéktelen dolgok miatt. Ha pedig valami megoldódik, aktualitását veszti, rögtön találnak valami mást, ami miatt aggódhatnak. A generalizált szorongási zavar – sok más pszichés betegséghez hasonlóan – nemcsak a betegnek, hanem a környezetében élőknek is szenvedést okoz.

Testi tünetek

A tartós szorongás nemcsak lelki problémát jelent, hanem testi bajok előidézője is lehet. A szorongás eredeti funkciója a test riadóztatása, készenléti állapotba hozása, és ebben a reakcióban nagy szerepet játszanak a stresszhormonok. Ezek a vegyületek az egészséges szervezetben csupán – nagyon fontos – epizódszerepet játszanak. Ha azonban a stresszhormonok szintje a vérben tartósan magas marad, akkor ez több szervrendszerre is kedvezőtlen hatással lehet. A fejfájás gyakoribbá válik, szédülés jelentkezhet, de előfordulhat szapora szívverés és mellkasi fájdalom is, emellett megnő a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Köztudott, hogy a szorongás a gyomrot és az emésztőrendszert is érzékenyen érintheti. Gyomorfájdalom, hányinger, hasmenés egyaránt előfordulhat, és amint azt már valószínűleg mindenki tapasztalta, erős szorongás hatására az ember gyakran elveszíti az étvágyát is. Hosszú távon a stressz az immunrendszer működését is gyengítheti. Kevésbé ismert, de létező jelenség, hogy intenzív szorongás hatására a hallás is romolhat. Ez a tünet nagyon sokféleképpen jelentkezhet, gyakori például a tinnitus, vagyis a hosszan tartó fülzúgás, fülcsengés, de a betegek sokszor azt tapasztalják, hogy egyik vagy mindkét fülük bedugult, a hangokat mintha víz alól hallanák. Előfordul, hogy a halláskiesés csak bizonyos frekvenciákra vonatkozik, de olykor súlyos általános hallásvesztés is tapasztalható. Ezek az epizódok a legtöbbször szerencsére átmenetiek.

A krónikus szorongás hosszú időn át, változatos módokon képes megkínozni az embereket, ám a gyógyulás korántsem reménytelen. A szükség esetén gyógyszeres kezeléssel kiegészített pszichoterápia sokszor kiváló eredményt hoz, és a szorongásos zavarban szenvedők, valamint hozzátartozóik végül visszakaphatják igazi életüket.

Cikkünk a Mindennapi Pszichológia 2021/04. számában jelent meg.

Egis 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Minél nagyobb a baj, annál nehezebb erőt merítenünk, annál nehezebb valóban támogató szavakat, gondolatokat találni a

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben...

Fiatalos, még dolgozó, diplomás hatvanas nő (nevezzük Lilinek) jelent meg a mentálhigiénés tanácsadáson. 

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté