Jelenlegi hely

Apák és lányaik

Nemcsak szeret, de elismer és értékel is.

A pszichológiában létezik egy általam nagyon kedvelt szókapcsolat, a Fontos Másik. A Fontos Másik (vagy Másikak) olyan releváns személyek az életünkben, akik tartósan meghatározóak számunkra, az ő reflexióik, tekintetük tükrében vagyunk biztonságban, alakulunk és formálódunk. Számít a véleményük

Fontos Másikból kevés van, de jó esetben a szüleink a felnőttkor eléréséig (és szerencsés esetben még később is) ilyen szerepet töltenek be az életünkben. Anyánk és apánk egyaránt... Az anyákhoz kötjük a „feltétel nélküli elfogadás” fogalmát, ő az, aki „olyannak szeret, amilyen vagyok”. Az apai tekintethez pedig a büszkeséget, az elvárásokat, a teljesítményt – ő az, aki „szereti bennem, hogy ilyen vagy olyan vagyok, hogy ezt vagy azt csinálok...” Apánk büszke tekintetében látjuk és húzzuk ki magunkat, amikor kisgyerekként megnyerjük a karateversenyt, legügyesebben szavaljuk az anyák napi verset, vagy a szép pörgős szoknyánkban mi vagyunk a farsang legszebb királylányai az óvodában – és sorolhatnám...

Az apa érzelmi és fizikai elérhetősége (vagy éppen elérhetetlensége), esetleges bántalmazó, abuzív magatartása meghatározza lányának a férfiakhoz való viszonyulását. Ő a minta a lánya számára: vagy követendő, vagy elkerülendő, de mindenképp minta – amit későbbi kapcsolataiban, párválasztásaiban figyelhetünk meg. Az apa nőkhöz (az anyához, a kislányához) való viszonya meghatározza, hogy lánya milyen kapcsolati mintákat követ, milyen viselkedést, érzelmeket vár el e téren a másiktól (és önmagától). Ha egy serdülő lány jó kapcsolatot ápol az apjával, kisebb a valószínűsége, hogy nem a megfelelő embert fogja tartósan párjának választani. Hisz tudja, érzi, mit akar, el tudja dönteni, mi a jó (vagy éppen nem jó) neki.

Az tehát, hogy felnőttként milyennek látom, érzékelem magam, a korai/korábbi apai tekintettől is függ. Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés, ez adja meg azt a biztonságot, amivel önmagát képes meghatározni a világban. Meghatározni és értékén mérni...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára ta

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem v

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté