Jelenlegi hely

Apák és lányaik

Nemcsak szeret, de elismer és értékel is.

A pszichológiában létezik egy általam nagyon kedvelt szókapcsolat, a Fontos Másik. A Fontos Másik (vagy Másikak) olyan releváns személyek az életünkben, akik tartósan meghatározóak számunkra, az ő reflexióik, tekintetük tükrében vagyunk biztonságban, alakulunk és formálódunk. Számít a véleményük

Fontos Másikból kevés van, de jó esetben a szüleink a felnőttkor eléréséig (és szerencsés esetben még később is) ilyen szerepet töltenek be az életünkben. Anyánk és apánk egyaránt... Az anyákhoz kötjük a „feltétel nélküli elfogadás” fogalmát, ő az, aki „olyannak szeret, amilyen vagyok”. Az apai tekintethez pedig a büszkeséget, az elvárásokat, a teljesítményt – ő az, aki „szereti bennem, hogy ilyen vagy olyan vagyok, hogy ezt vagy azt csinálok...” Apánk büszke tekintetében látjuk és húzzuk ki magunkat, amikor kisgyerekként megnyerjük a karateversenyt, legügyesebben szavaljuk az anyák napi verset, vagy a szép pörgős szoknyánkban mi vagyunk a farsang legszebb királylányai az óvodában – és sorolhatnám...

Az apa érzelmi és fizikai elérhetősége (vagy éppen elérhetetlensége), esetleges bántalmazó, abuzív magatartása meghatározza lányának a férfiakhoz való viszonyulását. Ő a minta a lánya számára: vagy követendő, vagy elkerülendő, de mindenképp minta – amit későbbi kapcsolataiban, párválasztásaiban figyelhetünk meg. Az apa nőkhöz (az anyához, a kislányához) való viszonya meghatározza, hogy lánya milyen kapcsolati mintákat követ, milyen viselkedést, érzelmeket vár el e téren a másiktól (és önmagától). Ha egy serdülő lány jó kapcsolatot ápol az apjával, kisebb a valószínűsége, hogy nem a megfelelő embert fogja tartósan párjának választani. Hisz tudja, érzi, mit akar, el tudja dönteni, mi a jó (vagy éppen nem jó) neki.

Az tehát, hogy felnőttként milyennek látom, érzékelem magam, a korai/korábbi apai tekintettől is függ. Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés, ez adja meg azt a biztonságot, amivel önmagát képes meghatározni a világban. Meghatározni és értékén mérni...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára.