Jelenlegi hely

Yalom és a pandémia

avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében
a témákkal foglalkozni, ezeken gondolkodni is nehéz, nemcsak válaszolni rájuk

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Közel hozott hozzánk olyan – az egzisztenciális filozófiából és pszichoterápiákból ismerős – fogalmakat, amikkel egy járvány nélküli világban csak krízishelyzetekben vagy az életünk vége felé találkozunk. Nem csoda, hisz ezek a dilemmák – melyek főként az élet-halál, a magány és elszigetelődés, a szabadság és az értelemnélküliség négy nagy kategóriájába sorolhatók – súlyos és nyomasztó, ám napjainkban nagyon is aktuális kérdéseket vetnek fel. Már a témákkal foglalkozni, ezeken gondolkodni is nehéz, nemcsak válaszolni rájuk (már ha egyáltalán lehetséges) – hiszen, ha vannak is válaszok, azok nem mindig „szépek”. Persze nem is kell annak lenniük – a lényeg, hogy életszerűek, autentikusak legyenek, ugyanis általános igazságok és megoldások nincsenek. Lehet ugyan igazodni a művészek, filozófusok, pszichoterapeuták, idolok gondolataihoz, tudunk belőlük töltekezni, ám a saját életünkre vonatkozó kérdéseink és válaszaink mindig egyediek: magunknak kell azokat megalkotnunk.

Minden olyan élethelyzetben, ahol a korábbi fogódzóinkat elvesztjük (s a válsághelyzetek, a krízisállapotok pont ilyenek), óhatatlanul szembe kerülünk e témákkal. A lényeg persze nem az, hogy felismerjük-e, hogy mi most épp sorskérdésekkel, létkérdésekkel foglalkozunk, hanem valójában az, hogy nemigen tudjuk kikerülni őket. Most néhányan felhorgadhatnak, hogy ezekben a bizonytalan, vészterhes időkben minek búsítanánk magunkat még ilyen dilemmákkal is, hisz van „ezek nélkül is elég bajunk”. Van, igen – és talán pont emiatt érdemes kicsit megállni és elgondolkodni, szemügyre venni a helyzetünket, a hétköznapok félelmeit és aggodalmait egy más, nagyobb ívű perspektívából, nem csupán áldozatul esni a mindennapok egyre nyomasztóbb, kétségbeejtő pillanatainak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar

Hogyan vigasztalod egy kedves barátodat, amikor kudarc éri?  Most képzeld el, hogy nem őt vigasztalod, hanem önmagad. Belső monológot folytatsz egy kudarc után… Milyen szavakat...

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.