COVID-19: delírium és demencia?

Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfertőzés hosszú távú hatásaira vonatkoznak. Azt már biztosra vehetjük, hogy a súlyos lefolyású fertőzés rendkívül gyakran jár együtt delíriummal. A delírium tulajdonképpen a tudatállapot hirtelen leromlása, a beteg viselkedése ilyenkor zavarttá válik, nem tudja orientálni magát térben és időben. Az intenzív osztályra került koronavírus fertőzöttek több mint felénél jellemző, ami leginkább azért rémisztő, mert az utóbbi évek eredményei alapján úgy tűnik, hogy a delíriumot átélt személyek között jóval magasabb a demencia kialakulásának valószínűsége.

Hirdetés

Delírium az intenzív osztályon

Bizonyára mindenki hallotta már, hogy a koronavírus által okozott betegség súlyossága nagyon széles határok között változhat. Van, aki enyhe megfázásként éli meg az esetet, viszont a kevésbé szerencsések intenzív osztályra kerülnek, mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A mesterséges lélegeztetés már önmagában is épp elég aggasztó, azonban tovább rontja a helyzetet, hogy ennek komoly pszichológiai és neurológiai következményei is lehetnek. A korai felmérések arra utaltak, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek akár 80%-ánál alakulhat ki delírium, de az újabb, nagyobb elemszámmal készült, megbízhatóbb vizsgálatok is 55%-ra teszik ezt a számot.

A delírium tulajdonképpen egy tudatállapotra utal, ami hirtelen lép fel és a legfőbb ismérve a zavarodottság. A beteg dezorientált, nem tudja, hogy hol van és azt sem, hogy miért. A környezetének csak részleteit észleli, hallucinációk és téveszmék is jelentkezhetnek. Utóbbiak talán épp az észlelés hiányosságainak áthidalása miatt alakulnak ki. A betegek gyakran sejtenek ártó szándékot a környezetükben. Egy beteg például meg volt róla győződve, hogy a nővérek lefűrészelték a végtagjait, és meg akarják ölni őt. Volt, aki gyíkokat látott a szobája falán, és állandóan a bűzüket érezte. Akadt olyan is, aki azt képzelte, hogy zuhan, és vegytiszta rettegéssel várta a földet érést.

Miért olyan gyakori a COVID-os betegeknél a delírium?

A legújabb adatok tükrében úgy tűnik, hogy az intenzív osztályon kezelt koronavírusos betegek több mint fele él át delíriumot. Az intenzív osztályon egyébként sem ritka a delírium, de átlagosan csak a betegek körülbelül harmada érintett. A COVID esetében mutatkozó nagyobb arányra többféle magyarázattal próbálkoztak a szakértők.

A delírium neurofiziológiai hátterét egyelőre nem teljesen értik a kutatók. Igen valószínű, hogy az éberséget szabályozó agytörzsi hálózat, a felszálló ébresztő rendszer működésének zavara felelős érte. Ezt akár maga a koronavírus (SARS-CoV-2) is okozhatja, hiszen egyelőre nem kizárt, hogy bejuthat az agyba. Ha kifejezetten a vírus élettani hatásának következménye a delírium, akkor valószínűbb, hogy a keringés és a légzés akadályozásával csökkenti az agyba jutó oxigén mennyiségét és ezzel okoz zavart az idegrendszer működésében.

Elképzelhető azonban az is, hogy a mesterséges lélegeztetés miatt szükséges szedatívok okozzák a delíriumot. Noha a szedatívok elsődleges funkciója a légcsőbe helyezett cső által kiváltott reflexes köhögés megakadályozása és a fájdalom enyhítése, a szedatív gyógyszerek mindegyike hatással van a felszálló ébresztő rendszerre. A súlyos koronavírusos betegek a szokásostól hosszabb időre szorulnak mesterséges lélegeztetésre. Ezalatt folyamatosan adagolják nekik ezeket a gyógyszereket, ezzel talán növelve a delírium kialakulásának valószínűségét is.

A járvány ugyanakkor megnehezíti azoknak a módszereknek az alkalmazását is, melyekkel akár 40%-kal is csökkenthető a delírium kialakulásának valószínűsége. Ezek közül a legfontosabb az lenne, hogy a beteg rendszeresen láthassa szeretteit, mivel az emberi kontaktus segít orientálódni térben és időben, és az ismerős arcok látványa megnyugtató lehet. Ez viszont a járványhelyzetben nem megoldható.

Milyen következményei lehetnek a delíriumnak?

A delírium önmagában is épp elég nagy probléma, az igazi veszély viszont abból fakad, hogy hosszabb távon is megnehezítheti az egykori betegek életét. Az USA-ban poszt-intenzív terápiás szindrómaként (post-intensive care syndrome – PICS) emlegetik azt a tünetegyüttest, mely az intenzív osztályon kapott kezelést követően alakul ki egyes pácienseknél. Gyakran jelentkeznek érzelmi zavarok az intenzív osztály elhagyását követően, például depresszió, vagy poszttraumás stressz szindróma. Gyakoriak még az alvászavarok is, melyek egyébként lehetnek az érzelmi problémák komplikáció is.

Gyakorta előfordul a kognitív hanyatlás is, ami például a figyelmi és emlékezeti funkciók leromlását takarja, és gyakran valamilyen súlyos neurodegeneratív betegség előszeleként jelentkezik. A kognitív hanyatlással diagnosztizált személyek jelentős részénél alakul ki idővel demencia, ami mondjuk az Alzheimer-kórhoz vagy akár a Parkinson-kórhoz köthető. A delírium és a demencia közötti összefüggésre az utóbbi években figyeltek fel igazán a neurológiában.

A demencia a figyelem, az emlékezet, a nyelvi képességek, az érzelmi szabályozás és motivációs folyamatok progresszív leromlását takarja, leggyakrabban idős korban jelenik meg. Számos utánkövetéses vizsgálat mutatta ki, hogy a delíriumot átélt betegek között jóval gyakrabban alakul ki demencia. Egyes szakértők úgy tippelik, hogy a delíriumos betegek körülbelül harmada fel sem épül tartósan, hanem folyamatosan romlik az állapota, vagyis egyes esetekben egyenes út vezet a delíriumtól a demenciáig.

Egy vizsgálatban például 560 idős, 70 év feletti embert követtek, akiknek nagyjából a fele delíriumot élt át egy komoly orvosi beavatkozást követő lábadozás alatt. Ezeknél a személyeknél az időskori kognitív hanyatlás nagyjából háromszor súlyosabb volt, mint a másik csoportban. Egy brazil kutatócsoport valamivel kisebb és idősebb mintán azt mutatta ki, hogy a delíriumot átélt páciensek 32%-ánál jelentkezett később a demencia, míg a nem delíriumos személyeknek csak 16%-ára volt igaz ugyanez. Ezzel összhangban van egy idén végzett metaanalízis is (az efféle vizsgálatok több kutatás eredményeit elemzik). A metaanalízis 23 tanulmány alapján arra a konklúzióra jutott, hogy a delíriumot átélő személyeknél megkétszereződik a demencia kialakulásának esélye. Végül vannak olyan tanulmányok is melyek a delírium hossza és a későbbi kognitív hanyatlás súlyossága között tártak fel pozitív kapcsolatot, vagyis az eredményeik arra utalnak, hogy minél hosszabbra nyúlik a delírium, annál nagyobbra nő a valószínűsége a demencia későbbi kialakulásának.

A delírium egyelőre egy kevéssé értett jelenség, amelynek kezelése nem kifejezetten hatékony. Egy amerikai kutatócsoport kifejlesztett egy módszertani csomagot, amivel elvileg 40%-kal csökkenthető a demencia kialakulásának valószínűsége. A módszer lényege, hogy óvatosabban határozzák meg a szedatívok mennyiségét, állandóan monitorozzák a légzést és a tápanyagellátást, a megvilágítást a napszakhoz igazítják, naponta sétáltatják a beteget és ami talán a legfontosabb, hogy igyekeznek biztosítani a családtagok jelenlétét. Ezeket jelentősen megnehezíti a COVID, részben valószínűleg emiatt is olyan gyakori a delírium a fertőzötteknél.

Egyelőre az is nagy kérdés, hogy milyen a delírium és a demencia között fennálló kapcsolat természete. Elképzelhető, hogy a delírium egyszerűen nagyobb valószínűséggel alakul ki olyan személyeknél, akik egyébként is hajlamosabbak a demenciára, de az is előfordulhat, hogy a delírium kialakulása maga hajlamosít a demenciára. Ezt a kérdést fontos lesz mihamarabb megválaszolni, hogy az egészségügy fel tudjon készülni a COVID esetleges hosszú távú következményeire. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a COVID következtében az elkövetkező évtizedekben jelentősen meg fog növekedni a demenciával élő személyek száma. Az eddigiek alapján ez a félelem nem alaptalan.

Az utóbbi néhány hónapban számos országban kezdődtek utánkövetéses vizsgálatok, amikben az intenzív osztályon kezelt betegeket monitorozzák. Ezeknek a tanulmányoknak természetesen csak évek múlva lesz eredménye, de legalább számíthatunk rá, hogy a kutatók jobban fogják érteni a delírium és a demencia közti összefüggést, ami minden bizonnyal segíteni fogja ezen állapotok kezelését és megelőzését is.

Delírium és demencia