Jelenlegi hely

Pygmalion az interneten

Az interneten ébredt szerelem kockázatai
Fantom, akit az őt konstruáló személy a maga igényei szerint hoz létre magának

Az internetes párkeresés megjelenésével a hosszú távú, tartós kapcsolatra vágyó magányos lelkek az online térben „megismert” személyekbe könnyen belevetíthetik korábban be nem teljesült vágyaikat. 

„Míg a halál el nem választ”

A közösségi társadalmakban élőknek nem sok választásuk volt, hogy ki legyen a társuk egy életen át. Indiában az özvegyeknek még a halálba is követniük kellett férjüket, s csak kevés kultúra engedte meg a válást. A modern társadalmakban ugyan lassan lehetővé vált a szabad társválasztás, de egyes vallások még ma sem nézik jó szemmel a válást, tiltják az elváltak újraházasodását. Aki nézi a Netfixen az angol királynő élettörténetére alapozott sorozatot, az tudja, hogy a királyi család körüli botrányok javarésze a társválasztás szabadsága és az azt korlátozó merev vallási szabályok közötti konfliktusokból származott.

A nők társadalmi helyzetében az első világháború alatt elkezdődött változások – amikoris kiderült, hogy a frontra vonult férfiak munkaköreit a nők ugyanolyan jól el tudják látni – visszafordíthatatlannak bizonyultak*. A férfiak elveszítették privilegizált helyzetüket, s a nők egyre nagyobb teret nyertek a „lakáson túli” világban. Mindennek következménye a válások és újraházasodások megszaporodása, egyúttal a magányosan maradtak tömeges megjelenése volt.*

Házasságszédelgők a társkeresési piacon

A frissen megnyílt társkeresési piac különleges szegmensét képezték a házassági szélhámosok és az általuk elcsábított magányos nők. A tömegkommunikáció ingerszintjét persze csak a legszélsőségesebb történetek érték el. Magyarországon nagy port vert fel Kiss Béla esete, aki az újsághirdetéseire jelentkező, jellemzően idősebb, cselédsorból származó nőket lakására hívta s ott megfojtotta*** Kiss Bélával nagyjából egyidejűleg Franciaországban működött Henri Désiré Landru, aki nagyságrendekkel több nőt ölt meg – hasonló módszerrel. Fejes Endre a múlt század hatvanas éveiben Jó estét nyár, jó estét szerelem címmel kiváló regényt írt egy tragikusan végződő csábítás történetéből, a műből utóbb nagysikerű tévéfilm és musical is készült.

Szerelem az interneten

Az új „technika”, az internetes párkeresés megjelenésével a hosszú távú, tartós kapcsolatra vágyó magányos lelkek az online térben „megismert” személyekbe könnyen belevetíthetik korábban be nem teljesült vágyaikat. A kiváltó inger a kiválasztott személy képe, a hozzá fűzött szöveg, aminek megismerését a beszéd útján történő kapcsolatfelvétel követi. A mozikban nemrég volt látható Safy Nebou francia filmrendező „Szerelemre kattintva” c. filmje, melyben egy idősebb nő egy fiatal lány képe mögé bújva él vissza a hangja által kiváltott illúziókkal, valósággal megbolondítva egy nála jóval fiatalabb fiút.

Az internetes ismerkedés első szakaszában nincs személyes találkozás. A másik fél csak egy gép közvetítésével látható-hallható fantom, akit az őt konstruáló személy a maga igényei szerint hoz létre magának – éppen úgy, ahogy a görög mítoszban Pygmalion faragta ki a szobrot, melybe azután beleszeretett. Az interneten szerelembe esett emberek és Pygmalion között azonban jelentős a különbség. Pygmalion egy élettelen, passzív elefántcsontból faragja ki a nő szobrát, ezzel szemben a vágy gépi közvetítéssel létrejött tárgya nagyon is aktív, tudatos tevékenység eredménye. Csalétek, melyet létrehozója eleve megtévesztőnek szánt.

Szerelem és „kristályosodás” A szerelem a másik személy vonzerejének vágy által történő maximalizálása, amit Stendhal a kristályosodás metaforájával ír le igen pontosan. A szerelmes agya ugyanúgy tökéletesíti, eszményíti, szépíti a szeretett lény képét, mint ahogyan a sóbánya mélyébe bedobott faág is egyre szebb lesz a rárakódott kristályok révén. Mint Stendhal írja, „ha a salzburgi sóbányák elhagyatott mélységeibe bedobnak egy téli hidegtől letarolt gallyat, két vagy három hónappal azután csillogó kristályokkal megrakottan találnak rá, a legkisebb ágacskák nem nagyobbak egy cinege lábánál. mozgékony és tündöklő gyémántok sokaságától ékesek, már föl sem lehet ismerni az eredeti gallyat.”

Az „ismerkedés”

Az online ismerkedésnél a személyes találkozást megelőzi a személytelen szakasz, amikor az interneten látható képekből, az ott olvasható, majd a távközlési eszköz által hallhatóvá tett szavakból felépül a másik képe, melyben – ha elég ügyes a képek, szavak gazdája, – már fel sem lehet ismerni az eredeti személyt. Az „irányított kristályosodás” mesterei a borderline és nárcisztikus személyiségek, akik eleve sokféle álarcot viselnek – ezek egyike az a kellemes, okos, örök hűségre esküdő ember, akit a vele kapcsolatba lépő másik fél elképzelt magának. Ha jól sikerül a „kristályosodás”, akkor kiállja a személyes találkozás próbáját, s a lépre ment fél szerelme egyre intenzívebb lesz a másik iránt, aki lassan, észrevétlenül átveszi felette az irányítást. A kezdeti fényes kép később egyre inkább elsötétül…

A félrevezetés a fotóval kezdődik, mely a legtöbb esetben köszönőviszonyban sincs a magát ajánló személy valóságos képével. Többnyire fiatalkori, előnyös beállításban készült felvételt lát a társra vágyó. A képet követi az egész folyamatban kulcsszerepet játszó bemutatkozó beszélgetés. Aki hallja a megkapó szavakat, az aligha tudja, hogy a hirdető jól begyakorolt, sok próba révén tökéletesített szöveget mond fel, melynek elsődleges célja nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése. Itt dől el a folytatás iránya. A felkínálkozó partnerek között van, aki csak alkalmi szexre vágyik, van, aki utazni szeretne közel és távol, de persze a döntő többség romantikus, holtomiglan-holtodiglan kapcsolatot remél. A gyenge pontok többnyire a célszemély gyermekkorában rejlenek: ott keletkeztek a sérülések, melyeknek tartós hatásait a behálózott személyek felnőtt korukban sem tudják kiheverni. A cél a lelki hasonlóság látszatának felébresztése, mely aztán eszközül szolgál a megértő, együttérző, szerető társ tündöklő gyémánthoz hasonló képének kialakításához.

Színlelt érzelmek

A borderline személyek – ha férfiak, ha nők, – nem képesek egyenrangú, felnőtt kapcsolat kialakítására. Felnőtt testükben egy megvert, traumatizált, tönkretett gyermek lakik, aki önmagán kívül senkit sem ismer. A feladat, amit eleinte tökéletesen megoldanak: hogy az önző és mohó gyermeket a másik szeme elől elrejtsék, s helyette a nagyvonalú, önzetlen, szerető lény képét mutassák.****

A borderline tünetcsoport része a nárcizmus, mely gyakoribb lévén, következményei is többeket sújtanak. A nárcisztikus személyiség éppen úgy álarcot hord, mint a borderline. A kedves, megértő, együttérző, támogató társ, akinek mutatja magát, valójában a lelki és erkölcsi terror egész arzenáljával rendelkező, abszolút uralomra törő zsarnok. A borderline és a nárcisztikus személyiségek által kezdeményezett szerelem a szemtől-szemben való találkozást követően nagyszerűen indul – a kiválasztott partner csodálatos órákat él át velük, s ha fel is tűnnek riasztó jelek, azokat nem veszi tudomásul, vagy jelentésüket elbagatellizálja. A sikeres kapcsolat iránti vágy elfojtja az eleinte szórványosan jelentkező disszonáns tapasztalatokat, melyek azonban idővel egyre sűrűbbek lesznek. A virtuális realitásban kialakult illúzió tovább él akkor is, amikor a kapcsolat résztvevői kilépnek a fizikai valóságba. Az interneten könnyen megszerzett partner csak színleli a szerelmet, melynek látszata eszköz számára ahhoz, hogy korlátlan hatalmat szerezzen áldozata felett. A felnőttben megbújt gyermek csak akkor érzi magát biztonságban, ha egy nála is gyengébbet talál, aki fölött hatalmaskodva kárpótlást kap gyermekkori megszomoríttatásaiért és megalázottságaiért.

Az áldozatok

Az internet korlátlanul megnövelte a borderline és nárcisztikus személyek által elérhető potenciális áldozatok körét, akikben nem véletlenül indul el oly könnyen a „kristályosodás”. Ők maguk is felnőtt testben élő gyermekek, akik – ha nem is tudják – vágynak arra, hogy kihasználják, megalázzák, kifosszák és kizsákmányolják őket. Az áldozatok nem is sejtik, hogy nincsenek egyedül: zsarnokuk sokszor párhuzamosan egyszerre több partner fölött uralkodik, s kifejezetten élvezi a logisztikai problémák miatt óhatatlanul keletkező izgalmat. Az áldozatok később már szabadulnának, de rettenetesen nehéz bevallani maguknak, hogy lépre mentek, nem azt szeretik, aki magáévá tette őket, hanem csak azt a képet, ami a másikról kikristályosodott bennük.

A társkereső piac szereplőinek nemi arányai miatt a valóságban az áldozatok inkább nők, mint férfiak – de a mechanizmus nemtől függetlenül azonos. Az interneten széles körben elérhető társkereső platformokon magukat hirdető férfiak jól tudják, hogy e piacon a nők abszolút többségben vannak. Sokan csak alkalmi kapcsolatot keresnek, mások hosszú távú, tartós kapcsolatra vágynak, amit a sors megtagadott tőlük. Az internetre lépett férfiak az irányított „kristályosodás” szakértői, akik a kapcsolatfelvételt követően gondosan ügyelnek arra, hogy az őket választó nőkben megerősödjön a meggyőződés: megtalálták az igazit, aki holtomiglan-holtodiglan a párjuk lesz.

Vannak persze szerelmi kapcsolatok, melyek a virtuális realitásban születtek és a fizikai valóságban sikeresen folytatódnak. Botorság volna azt gondolni, hogy az internet kizárólag a digitális Casanovák és Don Juanok vadászterülete.  A valódi társra vágyók kezében azonban jellenleg nincsenek olyan digitális eszközök, melyek alkalmazásuk révén csökkenthetnék az ismerkedés kockázatait. Érdemes volna olyan alkalmazásokat kifejleszteni és széles körben elérhetővé tenni, melyek érzékenyítenék az interneten kapcsolatokat keresőket a partnernek kínálkozó borderline és nárcisztikus személyek által felállított csapdákra.

Az ilyen partnerekkel az interneten kezdődött, paradicsominak ígérkező kapcsolatból ugyanis a valóságban pokol lesz. A rabsorsra jutó áldozat lelkileg függ rabtartójától, éppen úgy, ahogy az alkoholista az alkoholtól, vagy a drogfüggő a drogtól. A rabtartó foggal-körömmel védi állásait, s csak akkor adja föl, ha a rabja elérkezik arra a pontra, amikor be kell látnia, hogy vagy belehal a hazug szerelembe, vagy megszabadul, és megpróbál szabadon élni. A szakító döntés a felépülés szükséges, de nem elégséges feltétele. A függés kísértése egy ideig akkor is megmarad, ha eltűnik annak kiváltója.

A megoldás a hasonló sorsúak támogatása, akik önsegítő csoportokban egymás hasonló tapasztalatait megosztva tudatosítják a riasztóan azonos forgatókönyvet. melynek tudattalanul mindegyikük szereplője volt.*****. A világháló kiváló lehetőség a hasonló problémától szenvedők tapasztalatcseréjére, önsegítő csoportok szervezésére – vagyis a megoldást, a teljes felépülést éppen az a közeg kínálja, mely a bajt hozta: az internet.

*Mátay, M. (szerk.) 2017.Méregkeverők. Budapest: Pesti Kalligram

** Csepeli Gy. Bíró J. 2018. Nemek alkonya. Mozgó Világ. 44:10. 11-30

*** Trádler, H. 2014. A cinkotai “Kékszakáll”: egy sorozatgyilkosság értelmezései. Studia Comitatensia: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 1. 185-205

**** Kuritárné Szabó I. 2008. Borderline személyiségzavar. Budapest: Medicina

***** Buda, B. 1995. A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. (Újabb tanulmányok) Budapest: TÁMASZ

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2021. 1. számában

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben...

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára ta

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem v