Jelenlegi hely

„Utánanézek az interneten!”

A XXI. század betege
Egyszerűbb, kevesebb időt vesz igénybe, mint elmenni az orvoshoz?

Egy tünet, egy furcsa testi érzés és máris rákeresünk az interneten a lehetséges okokra. Hétköznapi reakció, ám sokszor több szorongást okoz, mint amennyit eloszlat, és hosszú távon talaja lehet a cyberchondria kialakulásának 

Klári mesélte, hogy néhány hete éjszaka – miközben aludt – felült az ágyában és elkezdett magyarázni valamit a párjának; mikor azonban ő visszakérdezett, Klári visszafeküdt és aludt tovább. Másnap reggel nem emlékezett az esetre, a párja mesélte el neki. Kíváncsiságból utánanéztek interneten a jelenségnek: „Dr. Google”[1] szerint a lehetséges okok lehetnek: gyógyszerhatás, REM-függő magatartászavar, érzelmi megrázkódtatás, mentális problémák. Csak egyszer fordult elő ez a probléma, Klári mégis nagyon megijedt.

Kinek ne lenne ismerős a fenti helyzet? Egy tünet, egy furcsa testi érzés és máris rákeresünk az interneten a lehetséges okokra. Hétköznapi reakció, ám sokszor több szorongást okoz, mint amennyit eloszlat, és hosszú távon talaja lehet a cyberchondria kialakulásának.

Mi is az a cyberhondria?

Idézzük fel röviden, hogy mi az a cyberchondria, és milyen hatással van ránk, valamint egészségünkre. Mint azt a cyber szóból következtetni lehet, a jelenség az online világhoz kötődik, és az egyik leggyakoribb e-betegségről van szó. Mára az internet teljesen a mindennapjaink részévé vált, hiszen bármely témában találhatunk számunkra releváns információkat. Nem véletlen tehát, hogy az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban is gyakran az online világot hívjuk segítségül – mert egyszerűbb, kevesebb időt vesz igénybe, mint elmenni az orvoshoz, és az anonimitásunk is megőrizhetjük1. Egy angliai kutatás eredménye igazolta ezt: 2007-ben a felnőtt populáció 18 százaléka használta az internetet az egészségével kapcsolatos információk böngészésére – 2016-ra ez a szám 51 százalékra emelkedett2. A cyberchondria azonban az egészséggel kapcsolatos információk túlzott és/vagy ismételt online keresését jelenti, amit az egészséghez fűződő szorongások enyhítése motivál – a talált információ azonban sokszor még fokozottabb szorongáshoz vezet (ld. Tari Annamária írását: https://mipszi.hu/cikk/160415-dr-google-cyberchondria). A hangsúly ebben az esetben tehát az ismétlődő és szorongást keltő tevékenységen van3, hiszen mindenkivel előfordult már, hogy utánanézett testi tüneteknek az interneten, mégsem soroljuk a kóros kategóriába4. Azt sem jelenthetjük ki, hogy az interneten található fórumok, betegtájékoztatók nyújtotta információk ne lehetnének hasznosak (ld. Purebl György cikkét: Böngésszünk-e a neten orvosi információkat?). Ekképpen találhatunk tehát az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban releváns adatokat is, de általában véve – és különösen az egészséghez kapcsolódó magas szintű szorongásra hajlamos emberek számára – mindez veszélyeket is tartogat[2]. Hazai viszonylatban, a Szinapszis Kft. által elvégzett kutatás szerint a megkérdezettek 30 százaléka utánanéz a tüneteinek az interneten, a 36-55 évesek ötöde pedig úgy nyilatkozott, hogy ha megbetegszik, nem megy el orvoshoz, mert úgyis tudja, hogy a szakember mit javasolna6 – ennek veszélyei pedig nyilvánvalóak.

Miért olyan népszerű az interneten történő keresgélés?

A fentiek jobb megértése érdekében fontosnak láttuk empirikus vizsgálatnak alávetni a kérdést, és utánajárni, vajon milyen összefüggések állhatnak magyar vizsgálati személyek internetes kereséshez kötődő viselkedése mögött? Miért olyan népszerű az interneten történő keresgélés? Egyszerűbb, kevesebb időt vesz igénybe, mint elmenni az orvoshoz? Talán az anonimitásunk megőrzése lenne ezzel a cél? Vagy egyszerűen csak félünk a betegségektől, orvosoktól?

Kutatásunk során 88 – 18 és 41 év közötti – személyt kérdeztünk meg az egészségügyi információk internetes keresésével, a vizsgálatokhoz, orvosi beavatkozásokhoz való viszonyukkal, az egészségügyi rendszerrel – és specifikusan saját orvosaikkal való elégedettségükkel kapcsolatban. Eredményeink szerint a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye annak, hogy valaki az interneten utánanéz a tüneteinek vagy a betegségének – ezen adat értékelésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vizsgálat kizárólag fiatal felnőttek bevonásával történt, emellett az is elképzelhető, hogy pusztán a kor előrehaladtával valószínűbben megjelenő tünetek okozzák a gyakoribb keresést.

Az eredmény: inkább szorongás, mint megnyugvás

Igazolódott, hogy az egészségünkkel kapcsolatos internetes keresgélés valószínűbben és gyakrabban vezet szorongáshoz, mint a vágyott megnyugváshoz. Továbbá, jelen vizsgálatban megerősítettük azt a klasszikus eredményt is7, mely szerint akár a magasabb egészségszorongás, akár az online böngészés által okozott szorongás valószínűbben vezet az egészségügyi ellátás felkereséséhez. A gyakorlati implikációkat tekintve különösen fontos eredménynek tartjuk, hogy azok a résztvevők, akik az átlagosnál is jobban tartanak az orvosi beavatkozásoktól, vagy akár kifejezett fóbiás félelemről számoltak be ezzel kapcsolatban, hajlamosabbak inkább az interneten keresgélni tüneteikkel, lehetséges betegségeikkel kapcsolatban. Kutatásunk további, igen jelentős eredménye, hogy mint kiderült, az internetes keresgélés gyakoriságát nagyban befolyásolja az is, mennyire vagyunk elégedettek orvosaink kommunikációjával, szakértelmével vagy elérhetőségével. Eredményeink azt mutatják, hogy minél elégedettebb valaki általában véve az egészségüggyel – és különösen is orvosa kommunikációjával –, annál kisebb eséllyel érzi szükségét az internetes keresgélésnek, valamint annak, hogy egy esetleges kapott diagnózis után az interneten is utánanézzen annak.

Elsőre paradox eredménynek tűnhet, ám véleményünk szerint inkább egymást kiegészítő utakról van szó, amikor azt is találtuk, hogy akik tüneteiknek nem, ám a kapott diagnózisnak utánanéznek az interneten, utóbbival kapcsolatban inkább tapasztalnak megnyugvást, mint szorongást. Talán nem túlzó a következtetés, hogy e szerint a legoptimálisabb, ha az egészségügyi szakembertől a beteg megkapja a szükséges információkat, ám ha ezeket (szubjektíven) – minőségében vagy mennyiségében – nem érzi kielégítőnek, akár segíthet és további információval is szolgálhat a célzott online keresés, amennyiben az egy megbízható, szakértői diagnózisra épül.

Partneri orvos-beteg kommunikáció, elégedett páciens

Eredményeink szerint továbbá, akik elérhetőbbnek észlelik orvosaikat, kevésbé érzik szükségét annak, hogy az internet sokszor összezavaró és szorongást keltő oldalain keressenek választ kérdéseikre. A harmadik vizsgált jellemzővel, az orvos – a páciens által szubjektíven észlelt – szakértelmével kapcsolatban szintén érdekes eredményre jutottunk: minél elégedettebb valaki az orvosa szakértelmével, annál valószínűtlenebb, hogy felkeresi csak azért, hogy egy esetleges neten olvasott információt egyeztessen vele. Ekként, ha belegondolunk, milyen költségekkel terhelhetik mind az egyént, mind az egészségügyet a cyberchondria jelenségéhez kötődő – akár orvosi szempontból alaptalan – vizitek vagy vizsgálatok5, ez egy további, gyakorlatban is fontos szemponttá válik.  Számos kutatás8 igazolta, hogy a betegelégedettség legfontosabb tényezői nem objektív, inkább szubjektív tényezők – ahogy ezt jelen kutatás is igazolta, összekapcsolva immár ezt az egészségszorongás és cyberchondria jelenségeivel.

Evolúciósan belénk kódolt alapelv, hogy a túlélésért mindent meg kell tenni – a fizikai jólétünk pedig szükséges tényező a túléléshez. Így nem meglepő, hogy időről időre mindenkinek vannak az egészségével kapcsolatos gondolatai vagy akár aggodalmai. Úgy tűnik azonban, hogy azok az emberek, akik kevésbé elégedettek orvosukkal, jellemzőbben keresnek máshol – pl. interneten – megnyugtatást problémáikra. Mindez azonban – ahogy láttuk – egyenes út a fokozódó szorongáshoz és distresszhez, akár emelkedett egészségszorongás kialakulásához is. A fokozódó szorongás miatt azonban végső soron valószínűbb az orvos felkeresése is: akár költséges, fájdalmas vizsgálatok vállalása és igénylése árán is – ez pedig az egyén szenvedésnyomása mellett jelentős költségekkel terhelheti mind őt, mind az egészségügyi rendszert. Az egymásnak ellentmondó internetes információk, valamint az orvostudományba vetett bizalom (akár ennek nyomán fellépő) csökkenésének hatására azonban elképzelhető, hogy a fentiek ellenére sem csökken az egyén szorongása. Nyilvánvaló tehát, hogy egy önmagát generáló, negatív körfolyamatról van szó9.

Az ebből való kilépés útja lehetne ekként a kétirányú, partneri kommunikáció orvos és betege között, melyben célzott kérdésekkel felmérhető lenne nemcsak a beteg elégedettsége10, de egyéni meggyőződései, szubjektív betegségmodelljei, akár ezekhez kapcsolódó fokozott szorongása is, mellyel megelőzhető és kiküszöbölhető lenne a fent leírt – a beteg szubjektív szenvedéséhez, az orvos frusztrációjához, az egészségügyi rendszer költségterheléséhez kapcsolódó – önerősítő, ördögi kör.

Irodalom:

  1. McMullan, R. D., Berle, D., Arnáez, S., & Starcevic, V. (2019). The relationships between health anxiety, online health information seeking, and cyberchondria: Systematic review and meta-analysis. Journal of affective disorders245, 270-278.
  2. Prescott, C. (2015). Internet access—households and individuals: 2015. London: Office for National Statistics.
  3. McElroy, E., és Shevlin, M. (2014). The development and initial validation of the cyberchondria severity scale (CSS). Journal of anxiety disorders28(2), 259-265.
  4. Starcevic, V., és Aboujaoude, E. (2015). Cyberchondria, cyberbullying, cybersuicide, cybersex -“new” psychopathologies for the 21st century? World Psychiatry, 14(1), 97-100.  
  5. White, R. W. & Horvitz, E. (2009). Studies of the escalation of medical concerns in Web search. ACM Transactions on Information and System Security, 27, 1-37
  6. Juhász D. (2016). Mi a bajom, dr. Google?. Letöltés helye: https://nepszava.hu/1105705_mi-a-bajom-dr-google, Letöltés dátuma: 2019. december 10.
  7. Eastin, M. S., & Guinsler, N. M. (2006). Worried and wired: effects of health anxiety on information-seeking and health care utilization behaviors. CyberPsychology & Behavior9(4), 494-498.
  8. Lochman, J. E. (1983). Factors related to patients' satisfaction with their medical care. Journal of community health9(2), 91-109.
  9. Muse, K., McManus, F., Leung, C., Meghreblian, B., és Williams, J. M. G. (2012). Cyberchondriasis: fact or fiction? A preliminary examination of the relationship between health anxiety and searching for health information on the Internet. Journal of anxiety disorders26(1), 189-196.
  10. Ford, R. C., Bach, S. A., & Fottler, M. D. (1997). Methods of measuring patient satisfaction in health care organizations. Health care management review22(2), 74-89.

 


[1] A Mindennapi Pszichológia 2016/2. számában több írás is foglalkozott már az egészségügyi információk internetes böngészésével. https://mipszi.hu/lapszam/2016-02-aprilis

[2] Ld. pl. White és Horvitz (2009) kutatását5, mely kimutatta, hogy angol nyelven az „izomrándulás” szóra a legtöbb találat az amitrófiás laterálszklerózis volt, annak ellenére, hogy az ALS évente 55000 esetből mindössze egyszer fordul elő.

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2021 február–március

  • Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

    Mindent a győzelemért!

  • Meghamisított emlékek

  • Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

  • Túl az igazságon

  • Az intimitás ereje

  • Tanulható-e a szeretet?

  • Pygmalion az interneten

    Az interneten ébredt szerelem kockázatai

  • Az online társkeresés buktatói és örömei

  • Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

  • A JÖVŐ PSZICHOLÓGUSAI

    • A desszertnek mindig van hely?
    • Társállat a családban
  • „Egy kép felér ezer szóval”

    Lencsevégen a videotréning módszere

  • A függőség hálójában

    Egy segítő szakember tapasztalatai

  • „Egyszer hopp, másszor kopp”

    Pénzügyi sérülékenység

  • Manipuláció a munkahelyen

  • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.

Sok könyvet írtak már egy vállalkozás beindításáról. Ezek legtöbbje stratégiáról, tervezésről, finanszírozásról vagy marketingről szól. De ki foglalkozik a vállalkozás...

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg

Szűk pesti utcán találkoztam velük, a fiatal anyukával és 3-4 éves forma kisfiával - amikor beértem őket, talán már a

Ebben a helyzetben könnyen elveszítjük lelki egyensúlyunkat, mert nem tudunk menekülni előle.