Jelenlegi hely

Csak a kezemet figyeljék!

Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?
Tulajdonképpen pszichológiai kísérleteket végeznek a közönségen

A bűvészek, az illuzionisták évszázadok óta nem csinálnak mást, mint kihasználják az emberi kogníció esendőségét, valamint a fizikai világ törvényszerűségeivel kapcsolatos tudásunkat.

Szerző: 

A szemfényvesztés, az illúziók és a varázslat egyidősek az emberiséggel: a fizikai világ törvényszerűségeinek látszólag ellentmondó, megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is nagy vonzerővel bírtak. A 20. században a színpad mellett a televízió képernyőjén is megjelentek a bűvészek, az utóbbi években pedig a pszichológiai laboratóriumokba is begyűrűzött a szemfényvesztés. Jogosan tehetjük fel tehát a kérdést: mégis mi a közös a bűvészetben és a pszichológiában? A rövid válasz: nagyon is sok...

A bűvészek, az illuzionisták évszázadok óta nem csinálnak mást, mint kihasználják az emberi kogníció esendőségét, valamint a fizikai világ törvényszerűségeivel kapcsolatos tudásunkat. Sőt, tulajdonképpen pszichológiai kísérleteket végeznek a közönségen – sok esetben hatékonyabban, mint a hivatásos kutatók. A valóságról alkotott szubjektív képünk ugyanis nem egészen fedi le a körülöttünk lévő objektív fizikai valóságot, hiszen az, hogy egy adott pillanatban mit észlelünk, miről tudunk beszámolni, nagyban függ a figyelmünktől, előzetes elvárásainktól, de magától a helyzettől, a körülöttünk lévő személyek viselkedésétől is. Ez pedig remek lehetőséget nyújt a bűvészeknek arra, hogy megtévesszenek bennünket. Jelen cikk nem az egyes trükkök módszereit kívánja leleplezni, hanem inkább magyarázatot nyújtani arra, hogy miért működnek...

Mit tanul a pszichológia a bűvésztrükkökből azon kívül, hogy rávilágítanak megismerőrendszerünk és figyelmünk gyenge pontjaira? Egyre több kutatás alkalmazza a trükkök bemutatását annak érdekében, hogy az emberi problémamegoldást vizsgálja...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Új rovatunkban első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológust ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett...

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

péntekenként, hétvégén és ünnepnapokon legfeljebb egy órát játszhatnak ezekkel a fiatalok a hétfőn bemutatott új rend

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami