Jelenlegi hely

Nevetéssel a félelem ellen

„Két pont között a legrövidebb út a mosoly”

Riddikulus! – hangzott el a varázsige, és az addig félelemkeltő személy vagy dolog azonnal valamilyen mókás, nevetséges formát öltve elvesztette riasztó jellegét. Így működött ez Joanne Kathleen Rowling Harry Potter regényében. Vajon a varázslat működik a valóságban is? 

Vajon a varázslat működik a valóságban is? Használható a humor félelemoldásra, esetleg gyógyításra?

A gyógyítás természetesen komoly dolog. Egy személy, egy család, egy közösség testi, lelki, szellemi, spirituális egészségének fenntartása vagy helyreállítása nem képezheti vicc tárgyát. Emiatt mintha alábecsülnénk a humor gyógyító szerepét, annak ellenére, hogy tudjuk: egy-egy szívből jövő nevetés sok feszültséget oszlat el, rengeteg problémát képes megoldani. Természetesen mindig fontos szem előtt tartani, hogy a klienssel, a pácienssel együtt, és nem rajta nevetünk.

Amikor a Santiago de Compostelába vezető 800 km-es gyalogtúrát jártam, találkoztam egy dán közhivatalnokkal, aki – saját bevallása szerint – azért indult útnak, mert depressziótól szenvedett, és szeretett volna meggyógyulni. Ahogy mentünk, mendegéltünk, cipeltük a hátizsákot, szenvedtünk a tűző naptól, azt vettük észre, hogy egyre több viccet mesélünk egymásnak. Délutánra már az izzadságra, szomjúságra, fáradtságra fittyet hányva felhőtlenül szórakoztunk. Természetesen nem gondolom, hogy útitársam egy nap alatt kigyógyult volna a depressziójából, de talán megtette az első lépést a gyógyulás felé vezető úton.

Félelem és lámpaláz ellen

A humor számos akadályon képes átlendíteni bennünket. Ilyen például a félelem. Mi mindentől szoktunk félni? Sötétségtől, pókoktól, kígyóktól az emberek többsége tart. Ventis, Higbee és Murdock 2001-es vizsgálata szerint a pókoktól való félelem legyőzhető a humor fegyvere segítségével. A kutatók 40 kísérleti személy bevonásával végezték kísérletüket, a résztvevőket három csoportba osztották. Az egyik csoport semmilyen kezelést sem kapott, ők szolgáltak kontrollként. A másikban szereplők esetében ún. szisztematikus deszenzitizálást alkalmaztak, azaz relaxáció során pókokkal összefüggő jeleneteket kellett elképzelniük. A harmadik csoport tagjai pókokkal kapcsolatos mókás feladatokat kaptak, pl. vicces neveket kellett adni egy tarantulának, vagy „pókos” képregény-jelenetekhez kellett szellemes feliratokat kiötölniük. Az eredmények szerint a humor segítségével történő félelemoldás legalább annyira hatékonynak bizonyult, mint a szisztematikus deszenzitizálás.

A humor a lámpaláz ellen is hasznos fegyvernek bizonyul. Koncerten fellépő zenészeknek szokták ajánlani, hogy képzeljék el a közönségüket valamilyen mókás helyzetben, így kevésbé fognak izgulni a színpadon. Vizsgázó hallgatók számára régóta ismert „gyógyír”, hogy a vizsgadrukk leküzdése érdekében képzeljék el a vizsgáztatót alsóneműben, valamilyen nevetséges helyzetben. (Most csak reménykedni tudok abban, hogy az én hallgatóim vagy nem olvassák ezt a cikket, vagy nincs túl élénk képzelőerejük.)

A nevetés félelemoldó szerepe jól hasznosítható a tanulás során is (hátha mégis olvassák a tanítványaim e cikket). A tananyag hosszú távú emlékezetben történő rögzítését nagymértékben segíti, ha a tanulnivalót különböző érzelmekkel kapcsoljuk össze. Még eredményesebb a tanulás, ha ezek az érzelmek pozitívak. Gyermekkorunkban mindent játszva, szórakozva, többnyire nevetve tanultunk meg. Emlékezzünk csak az óvodai foglalkozásokra! Miért ne tehetnénk ezt felnőttként is? Ha a tanulás jó hangulatban történik, akkor – mintegy „mellékhatásként” – összetartó tanulóközösségek alakulnak ki, akik a nevetés relaxáló hatása mellett eredményesebben képesek elsajátítani a tananyagot. Ezt Cueva és munkatársai 2006-ban született kutatási eredményei is igazolják.

Humor a gyógyításban

„Jól meg kell ijeszteni a betegeket, és majd betartják az utasításokat” – hallottam egyszer egy idős orvostól. Annak idején, amikor praktizált, valószínűleg ezt tapasztalta. Manapság egyre kevésbé hatnak az egészségmegőrzés vagy gyógyulás érdekében alkalmazott ijesztő érvek – sőt, a betegek egy része kifejezetten ellenáll ezeknek. Ahogy a régi vicc mondja: az orvos azzal fenyegeti dohányzó betegét, hogy minden elszívott cigaretta egy szög a koporsójába, mire a beteg így válaszol: „Mit érdekel engem, ha a koporsóm úgy fog kinézni, mint egy sündisznó?” Az empatikus, a klienssel, beteggel együtt nevető gyógyító sokkal hatékonyabban tud dolgozni, hiszen képes partneri viszonyt kialakítani a páciensével.

A halállal szembenézni és az arcába nevetni sohasem könnyű. Nabi 2016-ban zajlott kutatásában 187 személy vett részt: rákos elváltozás keresésére vonatkozó vizsgálatokat kellett önmagukon elvégezniük. A betegségtől való félelem ilyen esetekben arra hajlamosítja az embereket, hogy szemet hunyjanak a gyanúra okot adó tünetek észlelése során, azaz becsapják magukat. Ez persze az életükbe kerülhet. A kísérlet során here- és mellrák vizsgálatára ösztönző, komoly vagy humoros videókat néztek a résztvevők. A tapasztalatok szerint a vicces videók jobban felkeltették a figyelmet, mint a komolyak, és nagyobb mértékben vették rá az embereket az önvizsgálat elvégzésére.

A bohócdoktorok sikeres kórházi tevékenysége szintén alátámasztja, hogy a humor eszköze alkalmas a félelem feloldásán keresztül támogatni a gyógyító tevékenységet. Már a Patch Adams című film 1998-as bemutatója előtt is népszerű volt ez a hivatás, azóta azonban még inkább terjednek a nevetés félelemoldó szerepét mesteri módon alkalmazó szervezetek. Maga Patch Adams ma is dolgozik, szerte a világon segít a gyógyulni vágyó beteg gyermekeknek. A YouTube-on található videói arról árulkodnak, hogy gyakran háború sújtotta területeken is képes felvidítani súlyos sérülésektől szenvedő kis pácienseit.

Nevetésterápia

„Két pont között a legrövidebb út a mosoly” – tartja a mondás. Intra- és interperszonális konfliktusmegoldások eszközeként egyaránt szerepelhet a nevetés. Egyes munkahelyeken nevetéstréningeket alkalmaznak az erős stressz, sőt, depressziós betegek betegségének enyhítésére. Chuchuen és munkatársainak 2015-ben folytatott kutatásai szerint a mélylégzést, hangképzést, mimikai és aerobik-gyakorlatokat egyaránt tartalmazó tréning az egészségmagatartás előmozdításának hatékony eszköze lehet.

Vajon feltétlenül valamilyen mulatságos dolognak kell történni ahhoz, hogy nevetni kezdjünk? A válasz nem is annyira egyértelmű, mint amilyennek első hallásra tűnik. A nevetésterápia kidolgozói és alkalmazói szerint a mesterségesen, tehát minden külső vagy belső, nevetésre késztető inger nélkül, csak önmagáért a nevetésért kezdeményezett kacagás bár kezdetben erőltetettnek tűnik, a későbbiekben önmagát erősíti. Természetesen a gyakorlat sokkal jobban megy csoportban, ahol már az is mulatságos, hogy mások milyen erőfeszítéseket tesznek ahhoz, hogy el tudják nevetni magukat. Később már egymáson, egymással is nevetnek a résztvevők.

Madan Kataria, a Hahota-Klub mozgalom megalapítója szerint érdemes mindennap 10-15 perces nevetéssel kezdeni a munkát – a reggeli vidámság ugyanis megalapozza az egész napi hangulatunkat. Aki úgy érzi, ez komoly nehézséget jelent számára, a reggeli ébredés után botorkáljon oda a tükörhöz és próbáljon belemosolyogni. Az arc, amit látni fog, eleve mosolyra, vagy épp nevetésre késztet. Tudom, tapasztalom mindennap…

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté

A Mentális Egészség Világnapját 1992 óta rendezik meg minden év október 10-én, a Lelki Egészség Világszövetsége kezde

Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. További 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől.

A poszt-COVID-szindróma mentális tüneteiről szóló brosúrák olyan információkat és egyszerű technikákat tartalmaznak,