Jelenlegi hely

Mire termett az ember?

A bullshit munkákról
rádöbbennek arra, hogy nincs szükség a munkájukra, és valójában rájuk sem

Akárcsak az összes többi élőlény, az ember is leginkább olyan dolgokba bonyolódik szívesen, melyek valamilyen módon hasznára válnak.

Szerző: 

Néha azonban olyasmit is el kell végeznie, amitől tulajdonképpen szenved… Képes „valamit valamiért” akciókra, a távoli jövőben kecsegtető jutalomért, örömökért aktuális szenvedések felvállalására és elviselésére. Ennek „jelszavával” egész népeket lehetett – s lehet majd még ezután is – ámítani, ki- és megfosztani javaiktól, örömeiktől, életüktől… „Normális” körülmények között, amelyekhez adaptálódtunk, egészségesen és életerősen mindig megszerezzük a magunk napi örömadagját – életünk fenntartása már önmagában garancia erre –, amihez hozzájárul a siker, a hatékonyság, a testi-lelki növekedés érzése, és a másokhoz való kapcsolódás, kötődés, a valahova tartozás élménye…  

Manapság jóval kevesebb munkaerő és munkavégzés kell ugyanazon, vagy még több és jobb termék előállításához… Sok munkakör felszabadul. Nincs szükség többé gyári munkásokra, sok dolgozó ember izzadó homlokára, keservére – gondoskodni kell tehát olyan munkakörökről, melyek lekötik az emberek (fölös) energiáit… Ezek a bullshit melók… Bullshit munkákra valójában nincs szükség (mondjuk a neve is ezt jelzi). Sőt. Az embereket boldogtalanabbá teszik, amikor rádöbbennek arra, hogy nincs szükség a munkájukra, és valójában rájuk sem. A világ ugyanúgy menne tovább nélkülük is, és nem oszt, nem szoroz az, amit csinálnak – gyakorlatilag nem léteznek. Vagy ráébrednek arra, hogy a világ nemhogy jobbá, hanem egyenesen rosszabbá válik azzal, amit tesznek. Megnehezítik mások életét, esetleg egyenesen becsapják őket… A nagy kérdés az, hogy ha az alkalmazottaknak, a célszemélyeknek vagy célcsoportoknak sem jó, akkor miért, miért?

Az ember lényege a pszichés növekedésre való törekvés, az alkotókészség, az együttműködésre való velünk született hajlam. Fontos számunkra az önbecsülés, az énhatékonyság megteremtése, átélése. A világnak talán nem a „bullshitosodás” irányába kellene haladnia. Mindannyiunk felelőssége, hogy tegyünk felőle.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 5. számában olvasható.

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A járvány egy éve alatt rendkívüli nyomás nehezedett az egészségügyben dolgozókra.

A pandémia és a szigorú korlátozások alaposan felforgatták megszokott életünket, így markáns hatással bírnak a szexualitásra is.  

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink...

Nem ritka, hogy a betegek saját magukban keresik a „bűnöst”, vagy épp a környezetük sugallja számukra, hogy ők tehetn

Hogyan kerülhetjük el, hogy úrrá legyen rajtunk a reménytelenség, az aggodalom?

A tartós összezártságban a párok olyan új tulajdonságokat ismerhetnek meg egymásban, amit normál életvitel mellett ne