Jelenlegi hely

Érezd jól magad a ruhádban!

Ha a gyerek elégedett a külsejével, magabiztosabbá válik

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért gúnyolják őket. 

A kamaszlányok nagy része elégedetlen a külsejével, és ez az állandó rossz érzés kedvezőtlen hatással van az önértékelésükre, önbizalmukra is. Sokan annyira nem szeretnek mások előtt mutatkozni, hogy inkább kimaradnak olyan tevékenységekből – például sportolásból, kirándulásokból –, melyek örömet szerezhetnének nekik. A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért gúnyolják őket. Talán ez kevésbé tűnik súlyos problémának, hiszen az öltözködésen sokkal könnyebb változtatni, mint a testalkaton – ám a helyzet mégsem ilyen egyszerű, a háttérben komoly lélektani dilemmák állnak.

A Dove hisz abban, hogy egy fiatalt sem szabad visszatartani attól, hogy kibontakoztassa a képességeit. 
A kevés önbizalom, a megjelenéssel kapcsolatos frusztrációk megakadályozhatják a diákokat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból.
Ezért született meg a Dove Önbizalom Program, mely segíti a pedagógusokat, a szülőket és az ifjúsági vezetőket az önbizalomra ösztönző nevelésben.
A Dove Önbizalom Program ingyenesen elérhető a dove.com/onbizalom oldalon. 

A gyerek kicsi korában, a szocializáció során a környezetében élő felnőttektől veszi át a magatartásformákat, értékeket, világszemléletet. Majd elérkezik a kamaszkor, az identitáskeresés, az önállósodási kísérletek időszaka, és a család mellett egyre fontosabbá válik a kortárs közösség. A fiatalok arra vágynak, hogy társaik elfogadják őket, és ezért igazodni akarnak a csoportnormákhoz. Ebben pedig benne rejlik egy alapvető konfliktus magva: a függetlenedési törekvések miatt a fiatalok úgy öltözködnek, olyan zenéket hallgatnak, sőt olyan nyelvet használnak, hogy mindez hangsúlyosan megkülönböztesse őket az előző generációktól. Konrad Lorenz ezeket a feltűnő vonásokat a törzsi jelzésekhez, sőt harci színekhez hasonlította, mondván, a fiatalok úgy kezelik szüleiket, mintha azok egy rivális csoporthoz tartoznának. A szülő úgy érzékeli, hogy kamasz gyermeke azzal, hogy a kortársaihoz igazodik, az ő általa képviselt ízlés, stílus, szemlélet ellen lázad.

Ráadásul az idők kezdete óta minden felnőtt nemzedék meg van győződve róla, hogy az éppen aktuális „mai fiatalság” sokkal gyengébb, tudatlanabb, nyeglébb, mint amilyenek ők voltak annak idején. Már az ókorból is fennmaradtak efféle vélemények az egymást követő generációk kétségbeejtő romlásáról, és ez az aggály – valójában jókora tévedés – ma is újra és újra megjelenik. A kamasz tehát csiki-csuki helyzetbe kerül: ha átveszi a kortársaira jellemző külsőségeket, akkor ezzel kivívja szülei rosszallását, ha viszont nem, akkor lehet, hogy kiteszi magát társai elutasításának. No persze a helyzet általában nem ilyen éles, szülő és gyerek legtöbbször képes megtalálni a mindenkinek elfogadható kompromisszumot. Amikor azonban valóban gondot okoz egy kamaszlánynak, hogy nem viselhet olyan ruhát és frizurát, amilyet szeretne, akkor a szülő részéről nem az a legjobb hozzáállás, hogy kijelenti, nem a külső számít, hanem a belső értékek, és különben is, „amíg az én kenyeremet eszed”, azokat a ruhákat viseled, amiket tőlem kapsz. Sokkal hasznosabb, ha a szülő inkább vesz egy mély lélegzetet és engedi, hogy lánya maga válassza ki azokat a „rémes” ruhákat, amikben jól érzi magát. Ha a gyerek elégedett a külsejével, magabiztosabbá válik, és előbb-utóbb rájön, hogy tényleg a belső értékek számítanak.

https://www.dove.com/hu/dove-self-esteem-project/help-for-parents/family-friends-and-relationships/words-of-encouragement-how-you-can-support-your-child.html

A Dove támogatta

Share

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.