Jelenlegi hely

„Én igazán empatikus vagyok”

A házasságok nyolcadik hazugsága
Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk

Kevés olyan szó létezik, amelyről ennyi félreértés keringene szerte a világban. Többnyire együttérzésként szokták emlegetni. 

Mit is jelent az együttérzés? Képes vagyok együttérezni olyan emberrel, aki általam soha meg nem élt helyzetet tapasztalt meg? Hogyan lehet empatizálni valakivel, aki például valamilyen fóbiában szenved, olyanban, amellyel kapcsolatban semmilyen saját, megélt élményem sincs? Na és, ha van? Vajon ugyanazt az élményt ugyanúgy éljük meg? Egy válás valaki számára felszabadulás, másnak traumatikus élmény... 

Milyen a jó empátia? Elfogadó. Megértő és megérintő. Művészet, amely azonban elsajátítható. Muszáj mindig hangsúlyoznunk, hogy tudjuk, mit érez a másik ember? Ez kell az empátiához? Nem. Az empátia őszinte. Ha nem tudom, mit érezhet a másik, nyugodtan mondhatom: „Fogalmam sincs, ez milyen nehéz lehet”. Mert ez az igazság. A társam ilyenkor érzi, hogy ha nem is tudom teljes mértékben átérezni a helyzetét, de – amennyire tőlem telik – megpróbálom, és őszinte vagyok. Ha nem tudom elképzelni sem, mit érez a másik, akkor azt kell kifejeznem... Nem biztos, hogy megoldásra van szüksége annak, akivel empatizálunk. Lehet, hogy csak azt szeretné, valaki értse meg, milyen helyzetben van. Ha ezt megtapasztalja, a megoldást talán már önmaga is képes megtalálni, egyszerűen azért, mert úgy érzi, nincs egyedül. Néha egy-egy empatikus mondat sokkal többet jelent, mint egy hosszú vigasztalás.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.