Jelenlegi hely

Életünk éltetői: az elismerések

„Ha nem simogatják a gerincagyadat, kiszikkad” (Eric Berne)

Mi határozza meg életünk minőségét, mi motivál a fejlődésre? 

Az egészséges fejlődéshez és működéshez egész életünk folyamán szükségünk van az elismerésre... Mennyire kérünk, mennyire fogadunk el vagy utasítunk vissza, illetve adunk másoknak – és önmagunknak – elismeréseket, és milyeneket? Lehetséges, hogy nehezen kérünk elismerést, pedig jólesne. Gyakori probléma lehet az elismerés elutasítása, amikor – túlzott szerénységből vagy önértékelési probléma következtében – nem fogadunk el egyébként jóleső pozitív sztrókokat, vagy nem utasítunk el olyan negatívakat, amelyeket nem érzünk igaznak... A pszichoterápiára jelentkezőknél érdemes megvizsgálni az önértékelés kérdését, benne az elismeréssel való gazdálkodást.  El tudja-e fogadni a pozitív elismeréseket, vagy „kiszűri”, leértékeli, elutasítja azt? Külön kérdés, hogyan tudjuk „megtartani” az elismeréseket? Ha el tudtuk fogadni a kellemes, jóleső dicséreteket, akkor azok emlékeit „elraktározhatjuk”, s később, szűkös időkben elővehetjük őket.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 2. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.