Jelenlegi hely

Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

Valójában a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség.

A depressziót Winston Churchill nevezte el „fekete kutyának”, és feltehető, hogy amikor ezt az elnevezést megalkotta, nem egy játékos ölebre, hanem egy alattomosan támadó, félelmetes jószágra gondolt. 

A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

A depresszió nem azonos a szomorúsággal. A szomorúság olyan, mint az éjszaka: eltűnnek a fények, de esetleg ott vannak a csillagok és a hajnal ígérete. Természetes folyamat, a napi ritmusunk része. A depresszió viszont olyan, mint a köd: mindent elfed, azt érezzük, hogy nem kellene itt lennie, és fogalmunk sincs, mikor fog felszállni.

Sok depressziós szégyelli a betegségét. Úgy gondolják, hogy ez a gyengeség jele, vagy ha bevallják, a többi ember majd butának gondolja őket. Számos híres – és korántsem buta – ember szenved és szenvedett már depressziótól. Abraham Lincoln, Michelangelo, Vincent van Gogh, Ernest Hemingway, József Attila, Pablo Picasso Robin Williams…. Egyikük sem volt szellemi képességek hiányában.

Szerencsére ma már nem kell tehetetlenül néznünk depressziós embertársaink szenvedését. Számos kiváló gyógyszerkészítmény és gyógyszermentes, kiegészítő terápiás lehetőség áll rendelkezésre a gyógyításhoz. Ez utóbbiak közé tartozik a nemrégiben reflektorfénybe került virtuális valóság terápia is...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ahmed, B., Kim, D. H., Hwang, Y., & Park, S. J. (2018). Treatment of Alzheimer's, Cognitive, Chronic Pain Rehabilitation, Depression and Anxiety disorders in One System for Elderly Using VR. 2018 15th International Conference on Ubiquitous Robots (Ur), 483-488.

Fodor, L. A., Cotet, C. D., Cuijpers, P., Szamoskozi, S., David, D., & Cristea, I. A. (2018). The effectiveness of virtual reality based interventions for symptoms of anxiety and depression: A meta-analysis. Scientific Reports, 8. doi:Artn 10323 10.1038/S41598-018-28113-6

Granic, I. (2017). "DEEP-VR: A stunning virtual reality game for anxiety and depression (Pt. 5)," in Its Your TURN vol. 2018, This is DEEP-VR, ed: Its Your TURN, 2017, pp.

Locklear, M. (2017). "Brain training game linked to lower dementia risk a decade later," in New Scientist, ed: New Scientist.

Rendever. VR Panaromic For Depressed Elderly. Elérhetőség: http://rendever.com/. (A letöltés ideje: 2020. január 9.)

Tracy, N. (2016). RELATIONSHIP BETWEEN DEPRESSION N. AND ANXIETY. https://www.healthyplace.com/. (A letöltés ideje: 2020. január 9.)

Zeng, N., Pope, Z., Lee, J. E., & Gao, Z. (2018). Virtual Reality Exercise for Anxiety and Depression: A Preliminary Review of Current Research in an Emerging Field. Journal of Clinical Medicine, 7(3).

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.