Jelenlegi hely

Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

Valójában a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség.

A depressziót Winston Churchill nevezte el „fekete kutyának”, és feltehető, hogy amikor ezt az elnevezést megalkotta, nem egy játékos ölebre, hanem egy alattomosan támadó, félelmetes jószágra gondolt. 

A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

A depresszió nem azonos a szomorúsággal. A szomorúság olyan, mint az éjszaka: eltűnnek a fények, de esetleg ott vannak a csillagok és a hajnal ígérete. Természetes folyamat, a napi ritmusunk része. A depresszió viszont olyan, mint a köd: mindent elfed, azt érezzük, hogy nem kellene itt lennie, és fogalmunk sincs, mikor fog felszállni.

Sok depressziós szégyelli a betegségét. Úgy gondolják, hogy ez a gyengeség jele, vagy ha bevallják, a többi ember majd butának gondolja őket. Számos híres – és korántsem buta – ember szenved és szenvedett már depressziótól. Abraham Lincoln, Michelangelo, Vincent van Gogh, Ernest Hemingway, József Attila, Pablo Picasso Robin Williams…. Egyikük sem volt szellemi képességek hiányában.

Szerencsére ma már nem kell tehetetlenül néznünk depressziós embertársaink szenvedését. Számos kiváló gyógyszerkészítmény és gyógyszermentes, kiegészítő terápiás lehetőség áll rendelkezésre a gyógyításhoz. Ez utóbbiak közé tartozik a nemrégiben reflektorfénybe került virtuális valóság terápia is...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ahmed, B., Kim, D. H., Hwang, Y., & Park, S. J. (2018). Treatment of Alzheimer's, Cognitive, Chronic Pain Rehabilitation, Depression and Anxiety disorders in One System for Elderly Using VR. 2018 15th International Conference on Ubiquitous Robots (Ur), 483-488.

Fodor, L. A., Cotet, C. D., Cuijpers, P., Szamoskozi, S., David, D., & Cristea, I. A. (2018). The effectiveness of virtual reality based interventions for symptoms of anxiety and depression: A meta-analysis. Scientific Reports, 8. doi:Artn 10323 10.1038/S41598-018-28113-6

Granic, I. (2017). "DEEP-VR: A stunning virtual reality game for anxiety and depression (Pt. 5)," in Its Your TURN vol. 2018, This is DEEP-VR, ed: Its Your TURN, 2017, pp.

Locklear, M. (2017). "Brain training game linked to lower dementia risk a decade later," in New Scientist, ed: New Scientist.

Rendever. VR Panaromic For Depressed Elderly. Elérhetőség: http://rendever.com/. (A letöltés ideje: 2020. január 9.)

Tracy, N. (2016). RELATIONSHIP BETWEEN DEPRESSION N. AND ANXIETY. https://www.healthyplace.com/. (A letöltés ideje: 2020. január 9.)

Zeng, N., Pope, Z., Lee, J. E., & Gao, Z. (2018). Virtual Reality Exercise for Anxiety and Depression: A Preliminary Review of Current Research in an Emerging Field. Journal of Clinical Medicine, 7(3).

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség.

A pszichés zavarokkal élők a járványhelyzet miatti szorongásnak még kiszolgáltatottabbak, mint a zavarokkal nem élő embertársaik.

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...