Jelenlegi hely

Hogyan vészeljük át a vírus sújtotta időket?

ha távolról is, de kölcsönösen tudjuk támogatni egymást a nehézségek idején

Európában 102 éve, a spanyolnátha óta nem volt a koronavírushoz hasonló méretű és súlyosságú járvány. Nem csoda tehát, hogy nem rendelkezünk az átvészeléséhez szükséges rutin-eszközökkel. 

Mivel azonban az emberi kreativitás gyakorlatilag végtelen, és más nehéz helyzetekre rendelkezünk megbirkózási stratégiákkal, már az elmúlt hetekben is számos olyan ötlet született, ami sokaknak hasznára válhat. A következőkben azokat a „túlélési tippeket” foglaljuk össze, amelyek tudományosan is megalapozottak.

  • A jelenlegi helyzet sok szempontból képes krízist okozni: azon túl, hogy  a legtöbb ember félti saját és hozzátartozói egészségét, sokak megélhetése is bizonytalanná vált. Ráadásul a korlátozottsággal járó életmód önmagában is képes megingatni pszichés egyensúlyunkat, hiszen ennek három fontos alapköve rendül  meg: a hétköznapi rutin, a megfelelő mennyiségű mozgás, és a megfelelő mennyiségű kapcsolattartás barátainkkal, szeretteinkkel.Talán az első és legfontosabb tanács a helyzet átvészelésére ezek új alapokra helyezése.Nagyon fontos, hogy minél hamarabb alakítsunk  ki egy új napirendet! A legjobb, ha ennek alapja a fix felkelési idő, és horgonypontjai a fix étkezési idők (reggeli, ebéd, vacsora lehetőleg mindennap ugyanakkor). A mindig azonos időben történő felkelés és az étkezések ritmusa ugyanis segít stabilizálni napi bioritmusunkat és az alvásunkat is, ami pedig nemcsak pszichés egyensúlyunkat segít megőrizni, hanem erősíti immunrendszerünket is – erre pedig most fokozottan szükségünk van. A lefekvési időt nem vesszük ennyire mereven (feküdjünk le akkor, ha álmosak vagyunk), de általában ez is hamar „beáll”, ha a ritmus többi elemére odafigyelünk. Nagyon fontos, hogy megfelelően kialudjuk magunkat – tehát ha az estét rugalmasabban is kezeljük,  ne rövidítsük le túlságosan az alvásidőt!
  • Alapvető jelentőségű a megfelelő mennyiségű mozgás. Edzőterembe járni most nem lehet, de az utcára, parkba lemenni igen (persze a megfelelő távolságtartási szabályok betartásával), és otthon is lehet edzeni! Igénybe vehetjük itt is saját kreativitásunkat, de érdemes tudnunk, hogy a legtöbb  sportszergyártó cég ingyenesen elérhetővé tett (pl. a YouTube-on) otthon végezhető edzésprogramokat. A szabad levegő, elsősorban pedig a napfény – szintén elsősorban az alvás és bioritmus fenntartása miatt – – nagyon fontos ezért érdemes legalább az ablakban vagy az erkélyen napfürdőket venni.
  • A másokkal való kapcsolattartást szinte mindenki első helyre teszi, és ez nagyon jó, hiszen ha távolról is, de kölcsönösen tudjuk támogatni egymást a nehézségek idején. Érdemes ezt is időzíteni: legyen a napnak olyan kiválasztott időszaka, amelyben meghatározott emberekkel beszélünk telefonon vagy közösségi médiaeszközön előre egyeztetett időpontokban. Nyilván sokan megtapasztalták már, hogy másképpen működik az internet otthon, ha egyszerre négyen lógnak rajta (pl. ketten otthon dolgoznak, ketten távoktatásban részesülnek), és lehet, hogy az eddigi informatikai erőforrásaink ehhez a működéshez már nem elegendők – figyeljünk arra, hogy egyrészt megfelelően működő eszközeink legyenek, másrészt tanuljunk meg „adatsprórolósan” kapcsolatot tartani másokkal.

 Home office és lelki egyensúly

Néhány fontos tanács az  otthon dolgozáshoz (home office) – kifejezetten a pszichés egyensúly szempontjából:

  • Először is, fokozottan tartsuk be azt a szabályt, hogy az ágyban csak alszunk vagy szerelmi életet élünk – bármennyire is csábító a legtöbb dolgot (a munkát is) az ágyból intézni! Minél több időt töltünk ébren az ágyunkban, annál inkább destabilizáljuk a bioritmusunkat – és így pszichés egyensúlyunkat is.
  • Fontos – ehhez kapcsolódó – szabály, hogy ne próbáljuk a járványt a kedvenc melegítőnkben átvészelni! A munka otthon is legyen munka. Ha nem is veszünk öltönyt vagy kosztumöt, semmiképpen se hanyagoljuk el a külsőnket: borotválkozzunk, sminkeljük magunkat, még akkor is, ha nem látjuk értelmét, mert ez pszichésen is segít egybetartani magunkat.
  • Az otthonmunkára jelöljünk ki egy meghatározott helyet a lakásban, és mindig onnan dolgozzunk! Ezt ügyesen meg is tervezhetjük (azt, ami látszik belőle a kamerán) és akkor nem kell a virtuális háttérbeállításokkal bajlódnunk, ami sokszor mesterkélt, néha kifejezetten „béna”.
  • A munka mellett persze fontos a feltöltődés is, különösen úgy, hogy sokan (kényszerűen) megspórolják az utazási időt. Ha sorozatokat nézünk, ezt is időzítsük, és szorítsuk időkeretek közé, hogy maradjon időnk valamilyen más, örömteli tevékenységre is. Érdemes írni egy „öröm-önéletrajzot” (vagyis végiggondolni, hogy születésünktől mostanáig, különböző életszakaszainkban emlékeink szerint mik voltak a fő örömforrásaink), és ebből merítve nyúljunk vissza a régi, már „bevált”  örömforrásokhoz, vagy találjunk ki újakat!

Aggodalmaink „kezelése”

Valamit persze kezdenünk kell aggodalmainkkal is, hiszen ezek mostanában jócskán megszaporodtak(egészségünkért, rokonainkért, megélhetésünkért). Mivel ezek a nehézségek valószínűleg nem oldódnak meg pár napon belül, az aggódást érdemes határok közé szorítani, hogy ne emésszék fel a nap legnagyobb részét (és minket se).

  • Az első nagyon fontos lépés a felelős hírfogyasztás: a járványról és ennek gazdasági következményeiről szóló hírek olvasását szorítsuk be a nap egy meghatározott (rövid) időszakára.
  • A másik lépés saját szorongásaink határok közé szorítása: jelöljünk ki a napunkból egy időszakot (kb 20 percet, ez is legyen mindig ugyanakkor, de ne elalvás előtt). „Az aggódás időszaka” szolgál arra, hogy problémáinkat végiggondoljuk (mit tehetünk a megoldásért ma, egy héten, egy hónapon belül, és kitől kérhetünk segítséget – ezt a négy kérdést ilyenkor mindig tegyük fel magunkak). Persze ha a nap bármely más időszakában jut eszünkbe egy aggasztó gondolat, vagy éppen egy ötlet a megoldásra, ne hessegessük el (a megoldást semmiképpen sem), hanem írjuk fel egy papírra vagy írjuk be a telefonunkba, és vegyük majd elő az aggódás időszakában. Mindez nem megy majd rögtön: a legtöbb emberben kb. egy hónap gyakorlással alakul ki az a készség, hogy aggodalmait tényleg át tudja csoportosítani az aggódás időszakára.
  • Nagyon hasznos lehet még valamilyen relaxációs és/vagy meditációs módszer, vagy a jóga elsajátítása. Különösen sokat segíthet a mindfulness meditáció (éber figyelemnek vagy tudatos jelenlétnek is szokták fordítani), mert azt pontosan az ilyen helyzetekre találták ki: azokban a kultúrákban alakult ki fő pszichés megküzdési módként, amelyekben nagyon nagy volt a létbizonytalanság. Mindfulness is tanulható az interneten keresztül, többek között a Semmelweis Egyetem Mindfulness Központjának YouTube-csatornáján. Érdemes kifejezetten kerülni bizonyos dolgokat, amelyek hosszú távon csak ártanak. Egyrészt nem ajánlott feszültségeinket alkohollal vagy bármilyen pszichoaktív szerrel csillapítani, mert ezek minden szempontból ártalmasak (kivétel, ha orvosi javaslatra szedünk gyógyszereket). A dohányzás is ilyen, persze feszült helyzetben nem a legkönnyebb leszokni, de a dohányzás egyrészt növeli a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeinek gyakoriságát, másrészt a megváltozott napi rutin tulajdonképpen segítheti a leszokást!
  • Amit még ne tegyünk: ne aludjunk, ne feküdjünk egész nap, de ne is egyféle tevékenységbe temetkezzünk, és ne legyen üresjáratunk sem (vagyis végezzük napi tevékenységeinket a fent leírtak szerint)! Ahogy írtuk, ne hanyagoljuk el magunkat, és ne vezessük le másokon a feszültségünket.

Nagyon különös időket élünk, és sokunknak ez az időszak lesz élete legnagyobb megpróbáltatása (vagy kalandja). De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a sikeresen átvészelt nehézségek végül megerősítenek bennünket.

 

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Ha egy kisgyermek azt látja, hogy a szülőnek a biztonságot a mobilja jelenti, akkor hiába mondja neki anya vagy apa, hogy ne kütyüzzön, valószínűleg ő is nagyon akarja majd azt...

Ön gondolkodott már a szülői posztolás kockázatairól?  A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat...

A kétezres évek eleje óta a férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk.

Kimaradt éveket, meg nem élt érzelmi évtizedeket nem lehet instant módon pótolni...

A szexuális zavarok ritkán jelentkeznek önálló problémaként. Jellemzően valamilyen pszichés vagy testi megbetegedés kísérő tünetei, akár gyógyszer-mellékhatás részjelenségei is...