Jelenlegi hely

Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?)

avagy miért hiszünk a horoszkópban?
Általa úgy gondoljuk, hogy ellenőrzésünk alatt tartjuk a történéseket

Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”

Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! –  gondolhatjuk sokan.

Nem véletlen bizony. Az ilyen események mögött a Barnum-hatás áll. A jelenséget Phineas Barnumról, az egykori híres cirkuszvezetőről nevezték el. Zsenialitása abban állt, hogy előadásai látszólag mindenkihez szóltak: minden néző megtalálta benne a saját, személyre szóló üzenetét... Barnum legendája inspirálta a nagyhatású amerikai pszichológust, Paul Meehl-t, hogy ezt a gyakori és izgalmas jelenséget róla nevezze el...

A jelenséget először Bertram Forernek sikerült demonstrálnia 1948-ban. Az amerikai pszichológus saját hallgatóit kérte meg egy személyiség-kérdőív kitöltésére. A résztvevők saját hobbijukról, személyes jellemzőikről és titkos reményeikről nyilatkoztak. Néhány hét múlva külön-külön megkapták a kérdőívek „elemzett” eredményét, amely a vizsgálati személyek rövid szöveges jellemzését foglalta magában. Minden résztvevő rendkívül pontosnak és igaznak ítélte a jellemzést – csakhogy mindannyian teljesen azonos szöveget kaptak. Ilyen mértékben hasonlítottak volna egymásra? Nem valószínű. Mindössze Forer rájött, hogy bizonyos állítások – nevezzük őket Barnum-mondatoknak – vélhetően nemcsak rájuk, de az emberiség nagy részére igaznak mondhatók: „Gyakran kétségei vannak afelől, hogy a helyes döntést hozta-e.” „Élete egyik fő célja a biztonság.” Létezik olyan ember, aki hamisnak vélné ezen állításokat?

A 60-as években végzett egyik tanulságos kísérlet rávilágít a hatás jelenlétére a horoszkópok esetén. Egy folyóirat felhívást tett közzé, miszerint igény esetén az újság „asztrológusa” személyre szóló horoszkópot küld olvasóinak. Az ígéretnek eleget tettek a szerkesztők, és a jelentkezők kis idő múltán valóban megkapták az asztrológiai szövegeket. Az üzenetek hatalmas sikert arattak: a folyóiratot elárasztották a köszönetnyilvánító levelek. Emberek százai áradoztak, hogy mennyire pontosak voltak az egyedi horoszkópok. Meg voltak győződve arról, hogy a csillagjegy alapján az asztrológus képes volt megfogalmazni gondolataikat és érzéseiket.  Mi több, a szakember a hétköznapokra is hasznos tanácsokkal tudott szolgálni. Azt gondolhatnánk, hogy rendkívül tehetséges asztrológusról volt szó, azonban, mint később kiderült, teljesen egyforma horoszkópot küldtek minden jelentkezőnek... Az eredmények azt is mutatják, hogy a horoszkópnak meghatározó szerepe van a mindennapokban.

A hétköznapokban nem csupán az asztrológia használja a Barnum-hatást, a jóslatok is ennek mechanizmusán alapszanak. A jövőre irányuló tanácsok, előrejelzések általában nagyon gyakran és nagyon nagy eséllyel bekövetkező történéseket tartalmaznak...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.