Jelenlegi hely

Egy pánik, amely más, mint a többi

A pánik okozta vészreakció leblokkolja a gondolkodást, lehetetlenné teszi az észszerű előrelátást

A pánik lényege éppen a káosz, mely éppen úgy része az emberi létnek, mint ellentéte, a rend. A pánik pusztító ereje az emberi lélekben eredendően szunnyadó kaotikus energiák felszabadításából származik. A rend azonban nem esélytelen a káosszal szemben...

A pánik eredendően váratlan, egyszerre sok embert érintő külső – természeti vagy társadalmi – esemény által kiváltott hirtelen menekülési reakció. Állatok esetében a pánik evolúciósan érthető jelenség, hiszen a veszély helyétől való eltávolodás egyszerre sok egyed számára jelenti a megmenekülést. A pánikreakciókra képtelen állatok génjeikkel együtt elpusztultak, csak azok az állatok tudták génjeiket továbbadni, melyek tudtak félni. Emberek esetében a helyzet bonyolultabb. A pánik okozta vészreakció leblokkolja a gondolkodást, lehetetlenné teszi az észszerű előrelátást, Csipkerózsika-álmából felébreszti a nyelv megtanulása előtti életszakasz elfojtott szorongásait.

A veszélyhelyzetben menekülő állatok kollektív viselkedése nincs ellentmondásban az egyedek túlélésének evolúciós parancsával. Ezzel szemben az emberek pánikviselkedésében az evolúciós előny hátránnyá válik. A pánik a Hankiss Elemér által leírt társadalmi csapdahelyzet tökéletes példája, ahol senki sincs tekintettel a másikra, mindenki a maga életét akarja menteni, s végeredményként kevesebben maradnak élve, mint maradtak volna akkor, ha a menekülés rendezetten történik. Csakhogy a pánik lényege éppen a káosz, mely éppen úgy része az emberi létnek, mint ellentéte, a rend. A pánik pusztító ereje az emberi lélekben eredendően szunnyadó kaotikus energiák felszabadításából származik.

Rend és káosz

A rend azonban nem esélytelen a káosszal szemben. A pánik csak akkor pusztít válogatás nélkül a menekülésre kényszerítettek tömegében, ha a tömeg tagjai teljesen idegenek, senki nem ismer senkit, nincs semmi, ami összekötné őket lélektanilag. Minél több erős kötés van közöttük, az ismeretség, a rokonság, a barátság megakadályozza a pánikreakciók végzetes kifejlődését, megállítja a kollektív önpusztítást. Megjelenik a spontán vezető, aki szervez, irányít, rendezi a rendetlenséget. Kialakul a támogatói kör, melynek tagjai fegyelmezik a tömeget. Lassan a tömeg tagjai visszanyerik individualitásukat, s visszaáll bennük a remény és a félelem közötti egyensúly, mely a pánikban végzetesen megbomlott.

A szokásosan megismert pánik okozta kollektív őrület a veszélyhelyzet elmúlásával megszűnik. A tőzsdepánik véget ér, amint újraszerveződik a gazdaság. A menekülési pánik nem késztet többé menekülésre senkit, mihelyst vége az árvíznek, tűznek, egyéb katasztrófának, mely kiváltotta az önpusztító, de az adott helyzetben elkerülhetetlen viselkedést. A bevásárlási pánik véget ér, ha helyreáll az áruellátás szokott rendje.

A koronavírus lelki és viselkedésbeli következményei

A koronavírus globális terjedése okozta pánik során tipikus és atipikus kollektív lelki és viselkedési következményeket egyaránt látunk.

  • Tipikusnak tekinthető a bevásárlási pánik, mely irracionális mértékeket ölthet, s élelmiszerek, fogyasztási cikkek mértéktelen vásárlására ösztönözhet. Ugyancsak tipikus a rémhírek, konteók, összeesküvés-elméletek megjelenése, ami gerjeszti a kollektív szorongást.
  • A koronavírus okozta pánik atipikus vonása, hogy nem késztet menekülésre, ugyanis a láthatatlan, felismerhetetlen vírus elől nincs hova menekülni.  A vírus bárhol, bárkiben ott lehet, nincs hely, ahol a biztonság bizonyos lehetne. A koronavírus okozta pánik sajátossága, hogy nem ösztönöz aktivitásra, hanem ellenkezőleg, passzív, visszavonuló viselkedést vált ki az emberekben, akik jó okkal kerülik egymás társaságát, nem mennek sehova, ahol idegenekkel találkozhatnának, önmagukat zárják karanténba.

Mivel a veszély megfoghatatlan, láthatatlan, bárhonnan lecsaphat, a vírus által terjesztett – egyébként többnyire jellemzően enyhe lefolyású – betegség elkapása miatti eltúlzott félelem tartós szorongásba megy át. A tartóssá vált szorongás bázisán a nemzeti közösséget sújtó kollektív lélektani deformációk, valamint az egyén érintő tisztán lelki és lelki eredetű testi megbetegedések alakulhatnak ki.

A járványok nem tartják tiszteletben az emberiséget megosztó politikai, etnikai, kulturális és vallási határokat. A pestis, a lepra, a szifilisz, a spanyolnátha kórokozói már akkor a globalizáció hírnökei voltak, amikor a fogalom még nem is létezett. A fertőzöttek vagy a fertőzéstől rettegők tudatában a koronavírus okozta fenyegetettség az idegenellenességgel összekapcsolódva felerősíti és igazolja a nemzeti határok közé való lelki bezárkózást, s a másság legkülönbözőbb megnyilvánulásainak elutasítását.

Mivel a vírus emberről emberre terjed, a vírus elkapásának lehetősége a másokkal való találkozások gyakoriságától függ. Ebben az esetben nem szempont, hogy a találkozók között erős vagy gyenge kötés van, hiszen senki sem lehet biztos abban, hogy a másik hol járt, kikkel érintkezett korábban. A gyermekkorból visszatért szorongás paranoiás viselkedésre késztethet, agorafóbiát eredményezhet. Mindenki gyanús lesz, aki él és mozog.

A koronavírus-járvány okozta pánik további következménye a pszichoszomatikus betegségek tömeges kialakulása, melynek megelőzésére már akkor kell gondolni, amikor a pánik éppen kibontakozik. A test a lelki állapotok érzékeny műszere, mely betegségekkel jelzi a stresszt, a szorongást, az azonosítatlan eredetű rettegést. A testi betegség előnye, hogy jogcímet ad az orvoshoz forduláshoz, a kezeléshez, az egyénnel való megkülönböztetett foglalkozáshoz.

A pánik pozitívumai

A pánik okozta társadalomlélektani hatások egyenlegét megvonva, pozitívumokat is említhetünk.  A kényszerű elkülönülésben felértékelődnek az erős kapcsolatok, az otthoni együttlétben a családtagok felfedezik egymást. Kiderült, hogy a vírusok terjedésének megelőzése érdekében megbénított közvetlen érintkezések fizikai tere javarészt kiváltható az internethez hozzáférők között létesült virtuális érintkezési térrel, melyben elintézhetőek a legkülönfélébb ügyek, megvalósulhat az iskolai, egyetemi oktatás, zökkenőmentesen folytatódhat a pszichoterápiai kezelés.

Az internethez hozzáférők körében erősödhet a különböző érdeklődésű csoportok közötti szolidaritás, a kölcsönös információcsere, megszerveződhet a magányosok segítése, a bajok gyors detektálása. A távolabbi ismerősöket közelebb hozhatja egymáshoz az aggódás miatt gyakori kommunikáció. Kiderül, hogy a lassúbb életritmus lehetőséget nyújt az elmélyülésre, az olvasására, filmek nézésére, koncertek hallgatására.

Negatív társadalomlélektani hatások

A járvány várhatóan pár hónap múlva elmúlik – a pánik okozta negatív társadalomlélektani hatások azonban nem múlnak el. Itt marad a felerősödött xenofóbia, a paranoia, a kényszeres bevásárlás, több lesz a pszichoszomatikus betegségekben szenvedő ember. A poszt-pánik tünetei sokban hasonlítanak a korábbról ismert poszttraumatikus tünetekre, melyek azokban az emberekben alakulnak ki, akiket valamilyen váratlan súlyos megpróbáltatás ér. A megpróbáltatások lehetnek egyéniek, amikor a baj az egyént éri, vagy lehetnek közösségiek, amikor a baj nem válogat az egyének között, hanem mindenkit elér, aki egy adott helyen tartózkodik, vagy egy adott csoporthoz tartozik. A tünetek mindkét esetben hasonlóak.  Az el nem múló szorongás megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munkát, a napi rutintevékenységek végzését. A pánik utóhatásaként az emlékezet az álmokban, fantáziákban visszatérő korábbi kellemetlen élmények foglyává válik. . A következmény tartós lehangoltság, depresszió. Jellemző poszttraumás tünet az elnémulás, mely a poszt-pánik tünetcsoportnak is része lesz. A lelki és testi betegségek kezelésére hivatott magán- és közfinanszírozású egészségügyi szervezetekben dolgozó orvosoknak, pszichiátereknek, pszichológusoknak fel kell készülniük a poszt-pánik tünetek kezelésére, a gyógyításra.

A koronavírus-járványt ugyan nem lehetett előre látni, de arra számítani lehetett, hogy a globalizációnak lesznek epidemiológiai következményei. A gazdasági és politikai menekültek, a jóléti turisták, a kényszeres utazók könnyű prédái a klímaváltozás folytán útra kelt régi és új kórokozóknak. A neves evolúcióbiológus, az MTA egyik elnök-aspiránsa, Szathmáry Eörs 2019. július 21-én így fogalmazott a 24.hu hasábjain: „Lehet, hogy néhány évtized múlva az általunk ismert technológiai civilizáció megszűnik létezni. Ez azt jelenti, hogy valahol a neolitikum és a középkor közötti állapotba süppednek vissza a megmaradt emberi populációk. A politikai instabilitás, a gazdasági instabilitás, és a klímaprobléma összeadódnak, és ha nagyon szerencsétlen kölcsönhatásokkal jönnek össze, akkor végünk van.” 

Kizökkent az idő…

A vezetéselméleti szakirodalomban körültekintésnek nevezik azt a tudatos szervezeti magatartást, mely szem előtt tartja, hogy a rend az emberi világban sérülékeny, a káosz bármikor betörhet, a váratlan várható. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és egyéni megpróbáltatások jó okot jelenthetnek a körültekintés infrastruktúrájának és kultúrájának megteremtésére. A létezők egyetemét behálózó digitális hálózatban folyamatosan halmozódó adatok megfelelő lehetőséget adnak arra, hogy a Big Data módszertanát alkalmazva olyan előrejelzések szülessenek, melyek segíthetnek a kizökkent időkre való felkészülésben.

Share

Ez is érdekelhet

Érzelmileg – általában véve és kapcsolataikban egyaránt – alig-alig terhelhetők, ezzel egy időben viszont rendkívül s

Íme, néhány ötlet, hogyan találkozhatunk a természettel akkor is, amikor nincs lehetőségünk egy teljes, háromórás pro

Minden megszakadt házasság, élettársi kapcsolat velejárója a gyász. A válást gyászfolyamat kíséri – vagy előzi meg.

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet

Különösen a nagy mellre jellemző, hogy számos tekintetben árucikként kezeli és fetisizálja a nyugati média.

Sajnos, ősrégi jelenség, hogy a gyerekközösségekben vannak olyan „áldozatok”, akiket a többiek rendszeresen csúfolnak, megaláznak, fizikailag bántalmaznak, kiközösítenek.