Jelenlegi hely

Mit tesz velünk a stressz?

A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre
Stressz alatt az agyban fokozott elektromos aktivitás mérhető. Az ember csak úgy „vibrál” idegességében

Túlzás lenne azt mondani, hogy minden betegség alapja a krónikus stressz, de kutatások által is igazolt tény, hogy a krónikus stressz a szervezet minden sejtjét érinti. 

Mire alapozhatjuk ezt a kijelentést? A krónikus stresszben olyan hormon, ill. neurotranszmitter-szint változások alakulnak ki, amelyek a sejtekben gyulladásos folyamatokat indukálnak. Ezek hosszú időn át, tünetmentesen zajló, leginkább csak laboratóriumi vizsgálatokkal tetten érhető kórfolyamatok, amelyek idővel tünetet adó betegséggé szerveződnek. Az erek falában kialakuló gyulladás a szervezet egészére nézve veszélyes, hiszen a sérült erek áteresztővé válnak a sejtekre toxikus anyagok számára, melyek ellen a szervezet védekezni akar. Az immunfolyamat eredményeként a vérben gyulladásos faktorok szabadulnak fel, végül különböző megbetegedések alakulnak ki (fertőzések, autoimmunbetegségek, tumor stb). A gyulladásban roncsolódott érszövetben lelassul a keringés, ez vérellátási zavarhoz vezet, a sérült szövet felületén „rekedt” anyagok lecsapódnak az ér belhártyáján, és érszűkületet, vérrögképződést (trombózist, embóliát) okozhatnak. Az idegsejtek rendkívüli módon igénylik a megfelelő oxigénellátást, ez működésük feltétele (vérellátásunk 20 százaléka az idegszövetet táplálja). Az agy oxigénhiányával járó gyulladásos agyi folyamatok nemcsak sztrókot okoznak, hanem számos nehezen kezelhető megbetegedés alapját képezik: epilepszia, depresszió, Alzheimer- vagy Parkinson-kór. Mire végiggondoltuk ezt a többlépcsős folyamatot, talán már fel is álltunk kényelmes fotelünkből, és elkezdjük átmozgatni elgémberedett tagjainkat, vagy elindulunk a kutyánkkal egy kiadós sétára.  

A tartós stressz tehát egy olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink. Hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri szabályozás alól. Lényegében ez a jelenség határozza meg az akut és a krónikus stressz közötti különbséget. Akut stresszben az ingerhatás elmúltával megszűnnek a stressztünetek és a hormonszintek rendeződnek: normalizálódik a szívverésünk, a vérnyomásunk, megnyugszunk. Ilyenkor idegrendszerünk a negatív visszacsatolás elvét alkalmazza (vagyis a magas stresszhormonszint az egészséges idegrendszerszeri szabályozás hatására normalizálódik). Tartós stresszben viszont az agyban olyan speciális neuronok aktiválódnak, amelyek nem a negatív, hanem a pozitív visszacsatolás folyamatát indítják be, vagyis a magas stresszhormonszintet az idegrendszer úgy reagálja le, hogy további stresszhormon-termelésre serkentő ingereket küld a hormonkiválasztó rendszerek felé (mellékvese), ennek következtében a stresszhormonszintek a veszély elmúltával sem csökkennek. Az akut tünetek ugyan enyhülnek, de a szerveink tovább „stresszelnek” (fáj a gyomrunk, szorít a mellkasunk), idegrendszerünk pedig folyamatos készenléti állapotot tart fenn. Ez rendkívül energiaigényes folyamat, amelyben szó szerint elfáradunk, és idővel elérkezünk egy olyan szintre, amikor már a pihenés sem segít, és velünk együtt a fokozott működésre késztetett szerveink – pl. a mellékvesék – is kimerülnek...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

A filozófiában kevés a széles körű konszenzus - ezek egyikét azonban már Arisztotelész is megfogalmazta: a tényekkel

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elveszté

A Mentális Egészség Világnapját 1992 óta rendezik meg minden év október 10-én, a Lelki Egészség Világszövetsége kezde

Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. További 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől.

A poszt-COVID-szindróma mentális tüneteiről szóló brosúrák olyan információkat és egyszerű technikákat tartalmaznak,