Jelenlegi hely

Mit tesz velünk a stressz?

A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre
Stressz alatt az agyban fokozott elektromos aktivitás mérhető. Az ember csak úgy „vibrál” idegességében

Túlzás lenne azt mondani, hogy minden betegség alapja a krónikus stressz, de kutatások által is igazolt tény, hogy a krónikus stressz a szervezet minden sejtjét érinti. 

Mire alapozhatjuk ezt a kijelentést? A krónikus stresszben olyan hormon, ill. neurotranszmitter-szint változások alakulnak ki, amelyek a sejtekben gyulladásos folyamatokat indukálnak. Ezek hosszú időn át, tünetmentesen zajló, leginkább csak laboratóriumi vizsgálatokkal tetten érhető kórfolyamatok, amelyek idővel tünetet adó betegséggé szerveződnek. Az erek falában kialakuló gyulladás a szervezet egészére nézve veszélyes, hiszen a sérült erek áteresztővé válnak a sejtekre toxikus anyagok számára, melyek ellen a szervezet védekezni akar. Az immunfolyamat eredményeként a vérben gyulladásos faktorok szabadulnak fel, végül különböző megbetegedések alakulnak ki (fertőzések, autoimmunbetegségek, tumor stb). A gyulladásban roncsolódott érszövetben lelassul a keringés, ez vérellátási zavarhoz vezet, a sérült szövet felületén „rekedt” anyagok lecsapódnak az ér belhártyáján, és érszűkületet, vérrögképződést (trombózist, embóliát) okozhatnak. Az idegsejtek rendkívüli módon igénylik a megfelelő oxigénellátást, ez működésük feltétele (vérellátásunk 20 százaléka az idegszövetet táplálja). Az agy oxigénhiányával járó gyulladásos agyi folyamatok nemcsak sztrókot okoznak, hanem számos nehezen kezelhető megbetegedés alapját képezik: epilepszia, depresszió, Alzheimer- vagy Parkinson-kór. Mire végiggondoltuk ezt a többlépcsős folyamatot, talán már fel is álltunk kényelmes fotelünkből, és elkezdjük átmozgatni elgémberedett tagjainkat, vagy elindulunk a kutyánkkal egy kiadós sétára.  

A tartós stressz tehát egy olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink. Hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri szabályozás alól. Lényegében ez a jelenség határozza meg az akut és a krónikus stressz közötti különbséget. Akut stresszben az ingerhatás elmúltával megszűnnek a stressztünetek és a hormonszintek rendeződnek: normalizálódik a szívverésünk, a vérnyomásunk, megnyugszunk. Ilyenkor idegrendszerünk a negatív visszacsatolás elvét alkalmazza (vagyis a magas stresszhormonszint az egészséges idegrendszerszeri szabályozás hatására normalizálódik). Tartós stresszben viszont az agyban olyan speciális neuronok aktiválódnak, amelyek nem a negatív, hanem a pozitív visszacsatolás folyamatát indítják be, vagyis a magas stresszhormonszintet az idegrendszer úgy reagálja le, hogy további stresszhormon-termelésre serkentő ingereket küld a hormonkiválasztó rendszerek felé (mellékvese), ennek következtében a stresszhormonszintek a veszély elmúltával sem csökkennek. Az akut tünetek ugyan enyhülnek, de a szerveink tovább „stresszelnek” (fáj a gyomrunk, szorít a mellkasunk), idegrendszerünk pedig folyamatos készenléti állapotot tart fenn. Ez rendkívül energiaigényes folyamat, amelyben szó szerint elfáradunk, és idővel elérkezünk egy olyan szintre, amikor már a pihenés sem segít, és velünk együtt a fokozott működésre késztetett szerveink – pl. a mellékvesék – is kimerülnek...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gond

Az extrém vékony szépségideálnak való megfelelésért a modellek komoly árat fizetnek…

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gy