Jelenlegi hely

Miért csalnak a szociálpszichológusok?

Sokszor azért csaltak, mert a mondanivalójuk nehezen volt bizonyítható a szikár tudományos logika szabályai szerint

Aki a tudományos pszichológia világának eseményeit követi, valószínűleg ismeri Diederik Stapel történetét. Stapel a Tillburgi Egyetemen dolgozott szociálpszichológusként, szakterületének köztiszteletben álló kutatója volt. 

Publikációi elismert szakmai lapokban jelentek meg, és még a tágabb közönség érdeklődését is kiváltották. Több kutatási eredményét a média is felkapta... 2011-ben robbant a bomba, ami azóta is jelentős hatással van a szociálpszichológia világára: kiderült, hogy publikációinak nagy része manipulált vagy egyáltalán nem létező adatokon alapult. Egy idő után már nem egyszerűen átírta a kutatási adattáblákat, hanem teljes mértékben kitalálta őket. 2019-ig majdnem 60 publikációt kellett visszavonnia, elveszítette az állását, miközben komoly bajba sodorta a vele együttműködő kutatókat...

A szociálpszichológia válsága aztán olyan mélyre hatolt, hogy végül a terület óriásait is legyűrte. Először Philip Zimbardo börtönvizsgálata került kereszttűzbe. Mint ismeretes, ebben a vizsgálatban egy rakás átlagember került be egy börtönbe, ahol az őr és a fogoly szerepére véletlenszerűen kiválasztottak viselkedése radikális átalakuláson ment keresztül. Az őröket „játszók” hihetetlenül agresszívak lettek, a foglyok szélsőségesen behódolók, dacára annak, hogy a hétköznapi életükben erre semmilyen előzetes jel nem utalt. A kritikusok többek között rámutattak arra, hogy Zimbardo direkt utasításokkal befolyásolta az események alakulását, hogy szelektíven közölte a neki tetsző eredményeket és hallgatta el a nem tetszőket... Ugyanez történt aztán Stanley Milgram engedelmesség-kísérletével, Muzafer Sherif nyári táboros vizsgálatával és folytathatnánk még a sort...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?

Minden vállalkozás egy befektetés. A befektető (tulajdonos) a jelenleg rendelkezésre álló, de nélkülözhető erőforrásokat, anyagi javakat nem éli fel ma, hanem elteszi a...

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Ha nincs stressz, az már zavarja, a veszteségekből próbálja levonni a konzekvenciát, és nap mint nap érzi

A legtöbb – 89% – szülő úgy gondolja, hogy a kisgyerekeknek otthon és az iskolában egyaránt kell megtanulniuk a kiber