Jelenlegi hely

Miért csalnak a szociálpszichológusok?

Sokszor azért csaltak, mert a mondanivalójuk nehezen volt bizonyítható a szikár tudományos logika szabályai szerint

Aki a tudományos pszichológia világának eseményeit követi, valószínűleg ismeri Diederik Stapel történetét. Stapel a Tillburgi Egyetemen dolgozott szociálpszichológusként, szakterületének köztiszteletben álló kutatója volt. 

Publikációi elismert szakmai lapokban jelentek meg, és még a tágabb közönség érdeklődését is kiváltották. Több kutatási eredményét a média is felkapta... 2011-ben robbant a bomba, ami azóta is jelentős hatással van a szociálpszichológia világára: kiderült, hogy publikációinak nagy része manipulált vagy egyáltalán nem létező adatokon alapult. Egy idő után már nem egyszerűen átírta a kutatási adattáblákat, hanem teljes mértékben kitalálta őket. 2019-ig majdnem 60 publikációt kellett visszavonnia, elveszítette az állását, miközben komoly bajba sodorta a vele együttműködő kutatókat...

A szociálpszichológia válsága aztán olyan mélyre hatolt, hogy végül a terület óriásait is legyűrte. Először Philip Zimbardo börtönvizsgálata került kereszttűzbe. Mint ismeretes, ebben a vizsgálatban egy rakás átlagember került be egy börtönbe, ahol az őr és a fogoly szerepére véletlenszerűen kiválasztottak viselkedése radikális átalakuláson ment keresztül. Az őröket „játszók” hihetetlenül agresszívak lettek, a foglyok szélsőségesen behódolók, dacára annak, hogy a hétköznapi életükben erre semmilyen előzetes jel nem utalt. A kritikusok többek között rámutattak arra, hogy Zimbardo direkt utasításokkal befolyásolta az események alakulását, hogy szelektíven közölte a neki tetsző eredményeket és hallgatta el a nem tetszőket... Ugyanez történt aztán Stanley Milgram engedelmesség-kísérletével, Muzafer Sherif nyári táboros vizsgálatával és folytathatnánk még a sort...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kom

Négyéves elnöksége alatt szelet vetett és vihart aratott, páratlan mértékben felkorbácsolva a választói indulatokat – maga mellett éppúgy, mint maga ellen.

Hallgasd meg a Jazzy Rádió dr. Kollár Jánossal, „A házasságok 7 hazugsága” című könyvünk szerzőjével készített beszélgetését!

A legtöbb munkavállalói panasz éppen a visszajelzés hiánya körül csoportosul: nincsen lezárása egy folyamatnak, hiány

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Időt és energiát spórolhatunk, ha az ismeretlen dolgokat az ismerőshöz kapcsolás révén próbáljuk megérteni.