Jelenlegi hely

Kudarc és siker között

Minden győztes vesztesként kezdi

Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

 

A szamurájok kódexében, a Hagakuréban van egy tantörténet, melyben egy tanács valakinek az előléptetéséről vitatkozik. Az ülésezők azon vannak, hogy visszautasítsák az előléptetés tervét, mert a jelölt korábban erősen ivott. A testület egyik tagja azonban kijelenti, ő kezeskedik érte, hogy a jelölt jó munkát fog végezni az új beosztásában, mégpedig éppen azért, mert egyszer már hibázott. Akinek a hírén még nem esett folt, az kockázatos – állítja. Érdemes elgondolkodni ennek a háromszáz éves történetnek az üzenetén. Aki már hibázott, jobban teljesíthet annál, aki még soha nem vallott kudarcot, ő ugyanis tapasztaltabb: már azt is tudja, milyen könnyű hibázni, és hogyan lehet kiköszörülni a csorbát.

Mintha csak ennek a gondolatnak a nyomán indult volna el Dashun Wang, amikor munkatársaival együtt nagyszabású kutatásba kezdtek, hogy megállapítsák, miként függ össze a kudarc és a siker. Óriási adatbázist vizsgáltak át: megnéztek minden támogatási kérelmet, mely az USA-ban működő Nemzeti Egészségügyi Intézethez érkezett be 1985 és 2015 között. Általános érvényű megállapításként nyilvánvalóvá vált, hogy minden győztes vesztesként kezdi, a kudarc gyakorlatilag előfeltétele a sikernek. A legfontosabb kérdés természetesen az volt, hogy mi különbözteti meg azokat, akik végül sikerrel járnak, azoktól, akik mindig vesztesek maradnak. Nos, a közhiedelemmel és a hagyományos magyarázatokkal ellentétben nem a kitartás, és nem a befektetett munka mennyisége. A különbség abban mutatkozott meg, hogy a kudarc után ki hogyan futott neki az újabb próbálkozásnak. A vesztesekre jellemző volt, hogy mindent leromboltak és a nulláról kezdték újra a munkát. Ez jóval több erőfeszítést igényelt, mint amennyit a győztesek befektettek az ügybe, ők ugyanis képesek voltak rá, hogy elemezzék, mi volt rossz, mi volt jó az előző pályázatban, és csak azokat az elemeket módosították, amelyek nem váltak be. Tanulni tudtak a kudarcokból – és nem többet dolgoztak, hanem okosabban. A végső siker javarészt attól függ, hogy ki hogyan reagál szükségszerű kudarcaira.

 

A teljes cikk a Mindennappi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Érzelmileg – általában véve és kapcsolataikban egyaránt – alig-alig terhelhetők, ezzel egy időben viszont rendkívül s

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Veled is előfordul, hogy órákon át latolgatsz egy viszonylag egyszerű kérdést, vagy hogy nem tudsz választani a lehet