Jelenlegi hely

A puffasztó stressz

a stresszes életmódra jellemző a napközbeni gyorsan elfogyasztott gyorsételek és az estére maradt kiadós étkezések

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat. 

A feszült lelkiállapot – legyen az egy vizsga miatti izgalom, egy döntéskényszer okozta pszichés terhelés, vagy akár egy büntetéstől való félelem érzése – nemcsak az idegrendszerben játszódik le, hanem jól értelmezhető jeleket ad a testi sejtek szintjén is. Kisgyerekekre jellemző, hogy a szomatikus tünetek sok esetben előbb jelentkeznek, mint a pszichés szimptómák. De nemcsak a gyerekeknek fájhat a „pocija”, ez a stresszre adott testi reakció felnőttkorban is jellemző testi tünet maradhat.  A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat. 

Miért puffadunk, ha „stresszelünk”? 

Feszültség hatására felgyorsul az idő, az egész szervezet „gyors üzemmódba” kapcsol: felgyorsul a szívverésünk, szaporább a légzésünk, kapkodva eszünk, és olyan hibákat fogunk elkövetni, amelyek tovább erősítik a stresszreakciót: 

  • Levegőnyelés: a kapkodva lenyelt falattal és a hozzá kortyolt itallal óhatatlanul több levegő jut a gyomor-bélrendszerbe, különösen akkor, ha ezzel egy időben felgyorsult légzéssel járó heves beszélgetésben vagyunk.
  • Túlevés: a gyomor hirtelen térfogatnövekedése feszülés érzését okozza, a tetemes mennyiségű táplálék megemésztése nagy mennyiségű emésztőenzimek kiválasztását követeli, ez megterhelő a szervezetnek, az enzimelválasztás hirtelen növekedése vagy relatív hiánya puffadással járó hasfájást eredményezhet. 
  • Kis falatok helyett – nagy falatok: magában rejti a levegőnyelés és a hirtelen térfogatnövekedés következményeit, a túlevés a has feszülésének érzésével, az emésztési fázisban pedig tartós puffadásérzéssel járhat.
  • Nem eléggé megrágott étel: az emésztés a szájban kezdődik, a nyálban lévő emésztőenzimek közreműködésével. A nyál funkciója: IgA típusú ellenanyagainak fertőtlenítő hatásuk van. A benne lévő glikoproteinek (mucinok) megkönnyítik a szilárd ételek nyelését. A nyálban lévő amiláz a táplálékban lévő összetett szénhidrátok (keményítő) bontásának első fázisában játszik fontos szerepet.
  • Nincsenek megfelelő hosszúságú szünetek a nyelésben: mindennek megvan a maga tempója, a sorozatos nyelésnek is. A táplálék útjának van egy fontos része, ez pedig a garat. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja (a garat-fülkürtön keresztül még a dobüreggel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van, repülőgép fel- és leszállásakor a fültünetek megelőzésében segít a gyakori nyelés). Ez méretét tekintve ugyan egy kicsi szakasz, de a táplálék haladásának fontos része a félrenyelés szempontjából: stresszes állapotban nagyobb a félrenyelés kockázata. 
  • A garat után a nyelőcsőben a táplálék perisztaltikus izomösszehúzódások révén jut le a gyomorba. A gyomor tárolja, összekeveri és előemészti a táplálékot a bél számára. A bélben is megvan a táplálék tárolásának, tovahaladásának optimális ideje. A stresszes étkezéssel elkövetett hibák ezeket az optimális időket hátrányosan befolyásolják, melynek eredménye a puffadás és más hasi tünetek.  
  • Rosszul időzített étkezés: a stresszes életmódra jellemző a napközbeni gyorsan elfogyasztott gyorsételek és az estére maradt kiadós étkezések, általában valamilyen szénsavas ital (pl. sör) kíséretében. Ez a „jó szokásunk” nem csupán emésztőrendszerünk mechanikai igénybevételét jelenti, hanem az emésztésben részt vevő összes szervet is rendkívüli mértékben megterheli. Pedig ezek a szervek estére már pihenni szeretnének, mégis éjszaka vár rájuk a legnagyobb munka. Ilyenkor a puffadásos panaszokon túl az emésztőszervi és metabolikus megbetegedések (gyomorsavtúltengés, 2-es típusú dia­bétesz, szív-érrendszeri betegségek, stroke) kockázata is fokozódik.  

Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy több figyelmet érdemel a falat, mint gondolnánk!

 
 
 
Share

Ez is érdekelhet

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk.

Milyen az anyagi stabilitásunk, a megélhetésünk, a jövőnk, mit hagyományozhatunk gyermekeinkre? Ennek megfelelően biztonságot vagy bizonytalanságot élhetünk át.

Olyasmit is képesek vagyunk megszokni, ami józan ésszel elfogadhatatlan.

Az egészséges fejlődéshez és működéshez egész életünk folyamán szükségünk van az elismerésre.