Jelenlegi hely

A puffasztó stressz

a stresszes életmódra jellemző a napközbeni gyorsan elfogyasztott gyorsételek és az estére maradt kiadós étkezések

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat. 

A feszült lelkiállapot – legyen az egy vizsga miatti izgalom, egy döntéskényszer okozta pszichés terhelés, vagy akár egy büntetéstől való félelem érzése – nemcsak az idegrendszerben játszódik le, hanem jól értelmezhető jeleket ad a testi sejtek szintjén is. Kisgyerekekre jellemző, hogy a szomatikus tünetek sok esetben előbb jelentkeznek, mint a pszichés szimptómák. De nemcsak a gyerekeknek fájhat a „pocija”, ez a stresszre adott testi reakció felnőttkorban is jellemző testi tünet maradhat.  A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá válhat. 

Miért puffadunk, ha „stresszelünk”? 

Feszültség hatására felgyorsul az idő, az egész szervezet „gyors üzemmódba” kapcsol: felgyorsul a szívverésünk, szaporább a légzésünk, kapkodva eszünk, és olyan hibákat fogunk elkövetni, amelyek tovább erősítik a stresszreakciót: 

  • Levegőnyelés: a kapkodva lenyelt falattal és a hozzá kortyolt itallal óhatatlanul több levegő jut a gyomor-bélrendszerbe, különösen akkor, ha ezzel egy időben felgyorsult légzéssel járó heves beszélgetésben vagyunk.
  • Túlevés: a gyomor hirtelen térfogatnövekedése feszülés érzését okozza, a tetemes mennyiségű táplálék megemésztése nagy mennyiségű emésztőenzimek kiválasztását követeli, ez megterhelő a szervezetnek, az enzimelválasztás hirtelen növekedése vagy relatív hiánya puffadással járó hasfájást eredményezhet. 
  • Kis falatok helyett – nagy falatok: magában rejti a levegőnyelés és a hirtelen térfogatnövekedés következményeit, a túlevés a has feszülésének érzésével, az emésztési fázisban pedig tartós puffadásérzéssel járhat.
  • Nem eléggé megrágott étel: az emésztés a szájban kezdődik, a nyálban lévő emésztőenzimek közreműködésével. A nyál funkciója: IgA típusú ellenanyagainak fertőtlenítő hatásuk van. A benne lévő glikoproteinek (mucinok) megkönnyítik a szilárd ételek nyelését. A nyálban lévő amiláz a táplálékban lévő összetett szénhidrátok (keményítő) bontásának első fázisában játszik fontos szerepet.
  • Nincsenek megfelelő hosszúságú szünetek a nyelésben: mindennek megvan a maga tempója, a sorozatos nyelésnek is. A táplálék útjának van egy fontos része, ez pedig a garat. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja (a garat-fülkürtön keresztül még a dobüreggel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van, repülőgép fel- és leszállásakor a fültünetek megelőzésében segít a gyakori nyelés). Ez méretét tekintve ugyan egy kicsi szakasz, de a táplálék haladásának fontos része a félrenyelés szempontjából: stresszes állapotban nagyobb a félrenyelés kockázata. 
  • A garat után a nyelőcsőben a táplálék perisztaltikus izomösszehúzódások révén jut le a gyomorba. A gyomor tárolja, összekeveri és előemészti a táplálékot a bél számára. A bélben is megvan a táplálék tárolásának, tovahaladásának optimális ideje. A stresszes étkezéssel elkövetett hibák ezeket az optimális időket hátrányosan befolyásolják, melynek eredménye a puffadás és más hasi tünetek.  
  • Rosszul időzített étkezés: a stresszes életmódra jellemző a napközbeni gyorsan elfogyasztott gyorsételek és az estére maradt kiadós étkezések, általában valamilyen szénsavas ital (pl. sör) kíséretében. Ez a „jó szokásunk” nem csupán emésztőrendszerünk mechanikai igénybevételét jelenti, hanem az emésztésben részt vevő összes szervet is rendkívüli mértékben megterheli. Pedig ezek a szervek estére már pihenni szeretnének, mégis éjszaka vár rájuk a legnagyobb munka. Ilyenkor a puffadásos panaszokon túl az emésztőszervi és metabolikus megbetegedések (gyomorsavtúltengés, 2-es típusú dia­bétesz, szív-érrendszeri betegségek, stroke) kockázata is fokozódik.  

Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy több figyelmet érdemel a falat, mint gondolnánk!

 
 
 
Share

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Mik azok az események, történetek, amik olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ö

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

A kétezres évek eleje óta a férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani?