Jelenlegi hely

Kell-e különórára járnia, ha nem akar?

Egy gyerek értékét nem az érdemjegyei adják

Egy kutatás szerint 21 pontos különbség is létrejöhet a fiatalok IQ-jában a kamaszkor kezdete és vége között. Ezzel megdőlni látszik az a régóta uralkodó feltételezés, miszerint az intelligenciánk – az esetleges időskori hanyatlástól eltekintve – csak kevés változást mutat életünk folyamán. 

Mindez egyszerre bátorítás és figyelmeztetés: van még mód a felzárkózásra, de a babérjain sem ülhet senki. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatából az is kiderül, miként tudjuk a tiniket támogatni abban, hogy ne csak a tőlük telhető legokosabbak, de a legkiegyensúlyozottabbak is legyenek. 

Intelligensebbnek tartja magát az átlagnál? Ha Ön egy 2018-ban publikált amerikai kutatás résztvevőihez hasonlóan gondolkodik, bizonyára igennel válaszol a kérdésre. Heck és munkatársai vizsgálatában ugyanis az emberek 65 százaléka igaznak tartotta önmagára nézve ezt az állítást, ami persze matematikai képtelenség. A pozitív tulajdonságaink túlbecslésére való hajlam  széles körben megfigyelhető jelenség. Rendszerint ez történik akkor is, amikor az erényességünket vagy éppen az autóvezetési készségeinket hasonlítjuk másokéhoz. Hamis elképzeléseinket a szeretteinkre is kiterjesztjük, hogy minél jobb színben tüntessük fel őket: a mi gyerekünk a legügyesebb, a partnerünkről már nem is beszélve. Ez olyannyira így van, hogy Gignac és Zajenkowski több mint 100 heteroszexuális pár részvételével zajló kutatásában azt találta, hogy a férfiak átlagosan 36, a nők pedig 38 ponttal saccolták fölé az élettársuk IQ-pontszámát ahhoz képest, mint amit egy intelligenciateszten aztán valóban elértek...

Az elmúlt években az is kiderült, hogy az intelligencia komoly változásokat tud mutatni még kamaszkorban is. Sue Ramsden és munkatársai 33 angol diákot vontak be a kutatásukba: a résztvevők 12-16 évesek voltak, a kitűnő tanulótól a nehezen teljesítő serdülőkig mindenféle fiatal szerepelt közöttük. A University College London kutatói 2004-ben mérték meg először a kamaszok IQ-ját, majd 4 évvel később megismételték a vizsgálatot. Azt találták, hogy míg a csoport átlaga nagyjából nem változott az évek során, addig egyénileg akár 21 pontos különbségek is voltak a mérések között! Körülbelül ugyanannyian voltak azok, akik jobb, mint akik gyengébb eredményt produkáltak a második tesztfelvételkor...  A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kezdetben gyengébb eredményt produkálók is elérhetnek számottevő javulást, viszont az eddig jól teljesítők sem dőlhetnek hátra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Kimaradt éveket, meg nem élt érzelmi évtizedeket nem lehet instant módon pótolni...

Most az lehet a kérdés, hogy miként alakul át a tanári szerep, ha a tanítás teljes egészében átkerül a digitális plat

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében.

Amikor a gyerek dühöng, hisztizik, nagyon sok szülő egyszerűen nem tud mit kezdeni a felfokozott helyzettel, a gyerek pedig képtelen más eszközzel kifejezni magát.

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm