Jelenlegi hely

Boldogságkereső

a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

A boldogság nem olyan dolog, ami egyszer csak berepül az ablakon, és ott is marad. Dolgozni kell érte. Kényes madár. Fészket kell neki rakni, és a fészekrakás alkalmasint fáradságos folyamat. 

Mi is szükséges egy jó „fészekhez”, ahol a boldogság jól érzi magát? Mindenekelőtt önismeret. Azt szokták mondani, hogy az önismeret két fő részből áll: egyrészt van egy tudásom saját magammal kapcsolatban, tehát mindazon információk összessége, amelyet én tudok magamról. Könnyű volna azt gondolni, hogy a másik rész az a tudás, amelyet mások tudnak rólunk, ennél azonban bonyolultabb a helyzet, hiszen honnan tudnám, hogy mások mit tudnak, mit gondolnak rólam? A másik rész tehát az, amit én gondolok arról, hogy mások mit gondolnak rólam. Innentől egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Honnan tudhatnám meg, hogy mások mit gondolnak rólam?

...Vajon mennyire választás kérdése a boldogság? Választhatom egyszerűen azt, hogy boldog vagyok, vagy ehhez valamiféle külső feltétel is szükséges? Ha reggel a dugó beragad a kádba, én útközben beragadok a dugóba, a lépcsőn megbotlom és elesem, miközben eltörik a kedvenc csészém, akkor az a reggel csapnivaló? Ha a reggel csapnivaló, akkor el van rontva az egész napom? Régóta tudjuk, hogy a világ már csak olyan, amilyen. A probléma nem a világban, hanem a világ történéseire adott reakcióinkban rejlik... Hogyan lehet „nyakon csípni” a boldogságot? Hogy lehet felszállni a „boldogságvonatra”, és utazni rajta? A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Hol rejtőzik hát a boldogság? Emlékeinkben gyökerezik, a jelenben próbáljuk elcsípni, a jövőben reméljük megkapni? Akárhogy is van, mindenkinek joga van a boldog élethez. Ennek elérése azonban tudatos, célirányos cselekvést igényel. A célok meghatározásakor pedig igen fontos elgondolkodnunk azon, hogy kitűzött céljaink az értékeink „országútján” helyezkednek-e el. Amennyiben nem, úgy a vágyott boldogság keresése is csupán csalóka „szivárvány-üldözéssé” válik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

Irodalomjegyzék

  • Allain, T. J., Matenga, J. A., Gomo, Z., Adamchak, D. J., & Wilson, A. O. (1996). Determinants of happiness and life satisfaction in elderly Zimbabweans. Cent Afr J Med, 42(11), 308-311. Retrieved from https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9130411
  • Crittenden, C. N., Pressman, S. D., Cohen, S., Janicki-Deverts, D., Smith, B. W., & Seeman, T. E. (2014). Social integration and pulmonary function in the elderly. Health Psychol, 33(6), 535-543. doi:10.1037/hea0000029
  • Diener, E., Ng, W., Harter, J., & Arora, R. (2010). Wealth and happiness across the world: material prosperity predicts life evaluation, whereas psychosocial prosperity predicts positive feeling. J Pers Soc Psychol, 99(1), 52-61. doi:10.1037/a0018066
  • Gray, R. S., Rukumnuaykit, P., Kittisuksathit, S., & Thongthai, V. (2008). Inner happiness among Thai elderly. J Cross Cult Gerontol, 23(3), 211-224. doi:10.1007/s10823-008-9065-7
  • Gull, F., & Dawood, S. (2013). Religiosity and Subjective Well-Being amongst Institutionalized Elderly in Pakistan. Health Promot Perspect, 3(1), 124-128. doi:10.5681/hpp.2013.014
  • Jeon, S. W., Han, C., Lee, J., Lim, J., Jeong, H. G., Park, M. H., . . . Steffens, D. C. (2016). Perspectives on the Happiness of Community-Dwelling Elderly in Korea. Psychiatry Investig, 13(1), 50-57. doi:10.4306/pi.2016.13.1.50
  • Seligman, M. E., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: empirical validation of interventions. Am Psychol, 60(5), 410-421. doi:10.1037/0003-066X.60.5.410
  • Su, H., Wang, L., Li, Y., Yu, H., & Zhang, J. (2019). The mediating and moderating roles of self-acceptance and self-reported health in the relationship between self-worth and subjective well-being among elderly Chinese rural empty-nester: An observational study. Medicine (Baltimore), 98(28), e16149. doi:10.1097/MD.0000000000016149
  • Whillans, A., Macchia, L., & Dunn, E. (2019). Valuing time over money predicts happiness
  • after a major life transition: A preregistered longitudinal study of graduating students. Sci Adv, 5(9), eaax2615. doi:10.1126/sciadv.aax2615

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.