Jelenlegi hely

Boldogságkereső

a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

A boldogság nem olyan dolog, ami egyszer csak berepül az ablakon, és ott is marad. Dolgozni kell érte. Kényes madár. Fészket kell neki rakni, és a fészekrakás alkalmasint fáradságos folyamat. 

Mi is szükséges egy jó „fészekhez”, ahol a boldogság jól érzi magát? Mindenekelőtt önismeret. Azt szokták mondani, hogy az önismeret két fő részből áll: egyrészt van egy tudásom saját magammal kapcsolatban, tehát mindazon információk összessége, amelyet én tudok magamról. Könnyű volna azt gondolni, hogy a másik rész az a tudás, amelyet mások tudnak rólunk, ennél azonban bonyolultabb a helyzet, hiszen honnan tudnám, hogy mások mit tudnak, mit gondolnak rólam? A másik rész tehát az, amit én gondolok arról, hogy mások mit gondolnak rólam. Innentől egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Honnan tudhatnám meg, hogy mások mit gondolnak rólam?

...Vajon mennyire választás kérdése a boldogság? Választhatom egyszerűen azt, hogy boldog vagyok, vagy ehhez valamiféle külső feltétel is szükséges? Ha reggel a dugó beragad a kádba, én útközben beragadok a dugóba, a lépcsőn megbotlom és elesem, miközben eltörik a kedvenc csészém, akkor az a reggel csapnivaló? Ha a reggel csapnivaló, akkor el van rontva az egész napom? Régóta tudjuk, hogy a világ már csak olyan, amilyen. A probléma nem a világban, hanem a világ történéseire adott reakcióinkban rejlik... Hogyan lehet „nyakon csípni” a boldogságot? Hogy lehet felszállni a „boldogságvonatra”, és utazni rajta? A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Hol rejtőzik hát a boldogság? Emlékeinkben gyökerezik, a jelenben próbáljuk elcsípni, a jövőben reméljük megkapni? Akárhogy is van, mindenkinek joga van a boldog élethez. Ennek elérése azonban tudatos, célirányos cselekvést igényel. A célok meghatározásakor pedig igen fontos elgondolkodnunk azon, hogy kitűzött céljaink az értékeink „országútján” helyezkednek-e el. Amennyiben nem, úgy a vágyott boldogság keresése is csupán csalóka „szivárvány-üldözéssé” válik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

Irodalomjegyzék

  • Allain, T. J., Matenga, J. A., Gomo, Z., Adamchak, D. J., & Wilson, A. O. (1996). Determinants of happiness and life satisfaction in elderly Zimbabweans. Cent Afr J Med, 42(11), 308-311. Retrieved from https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9130411
  • Crittenden, C. N., Pressman, S. D., Cohen, S., Janicki-Deverts, D., Smith, B. W., & Seeman, T. E. (2014). Social integration and pulmonary function in the elderly. Health Psychol, 33(6), 535-543. doi:10.1037/hea0000029
  • Diener, E., Ng, W., Harter, J., & Arora, R. (2010). Wealth and happiness across the world: material prosperity predicts life evaluation, whereas psychosocial prosperity predicts positive feeling. J Pers Soc Psychol, 99(1), 52-61. doi:10.1037/a0018066
  • Gray, R. S., Rukumnuaykit, P., Kittisuksathit, S., & Thongthai, V. (2008). Inner happiness among Thai elderly. J Cross Cult Gerontol, 23(3), 211-224. doi:10.1007/s10823-008-9065-7
  • Gull, F., & Dawood, S. (2013). Religiosity and Subjective Well-Being amongst Institutionalized Elderly in Pakistan. Health Promot Perspect, 3(1), 124-128. doi:10.5681/hpp.2013.014
  • Jeon, S. W., Han, C., Lee, J., Lim, J., Jeong, H. G., Park, M. H., . . . Steffens, D. C. (2016). Perspectives on the Happiness of Community-Dwelling Elderly in Korea. Psychiatry Investig, 13(1), 50-57. doi:10.4306/pi.2016.13.1.50
  • Seligman, M. E., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: empirical validation of interventions. Am Psychol, 60(5), 410-421. doi:10.1037/0003-066X.60.5.410
  • Su, H., Wang, L., Li, Y., Yu, H., & Zhang, J. (2019). The mediating and moderating roles of self-acceptance and self-reported health in the relationship between self-worth and subjective well-being among elderly Chinese rural empty-nester: An observational study. Medicine (Baltimore), 98(28), e16149. doi:10.1097/MD.0000000000016149
  • Whillans, A., Macchia, L., & Dunn, E. (2019). Valuing time over money predicts happiness
  • after a major life transition: A preregistered longitudinal study of graduating students. Sci Adv, 5(9), eaax2615. doi:10.1126/sciadv.aax2615

 

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-...

Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...