Jelenlegi hely

A gyengék ereje

A kisebbségi befolyásolás pszichológiája
A saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből

A kisebbségek sok esetben nem is igazán abban sikeresek, hogy meggyőzik a többséget a saját igazukról, hanem privát, rejtett, kevésbé direkt hatásokat váltanak ki. 

Az, hogy nyílt hatásuk – legalábbis kezdetben – csekélynek tekinthető, tulajdonképpen érthető is, hiszen a velük való egyetértés kockázatos lépés. A többségi csoport tagjai gyorsan deviánsnak minősíthetik a kisebbségekkel egyetértőket... 

Charlan Nemeth és munkatársainak kutatásai arra jutottak, hogy amikor megismerkedünk egy kisebbségi véleménnyel, az más típusú gondolkodást vált ki bennünk, mint amikor a többség véleményét ismerjük meg egy kérdésben. A többség úgynevezett konvergens gondolkodásra vesz rá minket: azt keressük, hogy miért van igazuk, hiszen jóval könnyebb rácsatlakozni a többségi álláspontra, mint ellenkezni. Ekkor a többségi véleményt megerősítő, összehúzó gondolkodás jelenik meg. Nem így a kisebbségi véleménnyel találkozva. Ilyenkor az alapbeállításunk az, hogy a kisebbség biztosan téved – de ha nem utasítjuk el egyből ezt a véleményt, akkor elkezdjük feltérképezni az adott kérdést, körbejárni a témával kapcsolatos különböző véleményeket. Ekkor az úgynevezett divergens gondolkodás aktiválódik és Nemethék pont ezt tartják kulcsfontosságúnak. Bár a széttáró, a problémát széleskörűen körbejáró gondolkodás végül nem feltétlenül ad igazat a kisebbségnek, mégis minőségi változást hoz létre. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a kisebbségi vélemény megjelenése növeli a csoport hatékonyságát, hatására olyan új, kreatív megoldások jelennek meg, amiket korábban észre sem vettek. Érdekes ebből a szempontból a Google nagyszabású kutatása, az Arisztotelész-projekt, amely több száz kiscsoportot vizsgálva arra jutott, hogy azok hatékonyabbak a többinél, amelyekben megjelenik a pszichológiai biztonság – azaz a csoport tagjai nem félnek attól, hogy véleményük, ötleteik, álláspontjuk miatt bántani fogják őket a többiek.

Mire mutatnak rá ezek a kutatások? Egyrészt egy konzisztensen viselkedő, a saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közvetett, kevésbé látható hatásokat is kifejt. Modellt nyújt arra, hogy szabad ellenállni, emellett kételyt ébreszt a többségi csoport tagjaiban – amit aztán vagy legyűr a többség, vagy elindul az a folyamat, amelynek végpontjai a Moscovici által konverziónak és valódi innovációnak nevezett jelenségek. A konverzió az átállás, amikor privát módon elfogadják a kisebbségi véleményt, a valódi innováció pedig az, amikor a többség nyíltan is feltárja, hogy immáron a korábbi kisebbségi véleménnyel ért egyet. Ez a társadalmi változás dinamikája: a korábbi kisebbségi véleményből többségi vélemény lesz, kiépülnek köré a védekező mechanizmusok, majd új vélemények jelennek meg, amelyek vagy eltűnnek, vagy lépésről lépésre átállítják a többséget, valódi innovációhoz vezetve... A kisebbségben lévő vélemények ügye tehát – bár sokszor vesztes ügynek tűnik, – mégis jóval többször ér célba, mint ahogyan azt a kezdeti esélyeket látva gondolnánk...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Miért – és mikor – zavar minket az, ha megfigyelnek? Mi takargatnivalónk van a világ előtt?

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Bő egy év telt el a COVID-19-járvány világméretűvé válása óta, amely hatalmas terhet ró az egészségügyre, a politikai

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar

Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?