Jelenlegi hely

A gyengék ereje

A kisebbségi befolyásolás pszichológiája
A saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből

A kisebbségek sok esetben nem is igazán abban sikeresek, hogy meggyőzik a többséget a saját igazukról, hanem privát, rejtett, kevésbé direkt hatásokat váltanak ki. 

Az, hogy nyílt hatásuk – legalábbis kezdetben – csekélynek tekinthető, tulajdonképpen érthető is, hiszen a velük való egyetértés kockázatos lépés. A többségi csoport tagjai gyorsan deviánsnak minősíthetik a kisebbségekkel egyetértőket... 

Charlan Nemeth és munkatársainak kutatásai arra jutottak, hogy amikor megismerkedünk egy kisebbségi véleménnyel, az más típusú gondolkodást vált ki bennünk, mint amikor a többség véleményét ismerjük meg egy kérdésben. A többség úgynevezett konvergens gondolkodásra vesz rá minket: azt keressük, hogy miért van igazuk, hiszen jóval könnyebb rácsatlakozni a többségi álláspontra, mint ellenkezni. Ekkor a többségi véleményt megerősítő, összehúzó gondolkodás jelenik meg. Nem így a kisebbségi véleménnyel találkozva. Ilyenkor az alapbeállításunk az, hogy a kisebbség biztosan téved – de ha nem utasítjuk el egyből ezt a véleményt, akkor elkezdjük feltérképezni az adott kérdést, körbejárni a témával kapcsolatos különböző véleményeket. Ekkor az úgynevezett divergens gondolkodás aktiválódik és Nemethék pont ezt tartják kulcsfontosságúnak. Bár a széttáró, a problémát széleskörűen körbejáró gondolkodás végül nem feltétlenül ad igazat a kisebbségnek, mégis minőségi változást hoz létre. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a kisebbségi vélemény megjelenése növeli a csoport hatékonyságát, hatására olyan új, kreatív megoldások jelennek meg, amiket korábban észre sem vettek. Érdekes ebből a szempontból a Google nagyszabású kutatása, az Arisztotelész-projekt, amely több száz kiscsoportot vizsgálva arra jutott, hogy azok hatékonyabbak a többinél, amelyekben megjelenik a pszichológiai biztonság – azaz a csoport tagjai nem félnek attól, hogy véleményük, ötleteik, álláspontjuk miatt bántani fogják őket a többiek.

Mire mutatnak rá ezek a kutatások? Egyrészt egy konzisztensen viselkedő, a saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közvetett, kevésbé látható hatásokat is kifejt. Modellt nyújt arra, hogy szabad ellenállni, emellett kételyt ébreszt a többségi csoport tagjaiban – amit aztán vagy legyűr a többség, vagy elindul az a folyamat, amelynek végpontjai a Moscovici által konverziónak és valódi innovációnak nevezett jelenségek. A konverzió az átállás, amikor privát módon elfogadják a kisebbségi véleményt, a valódi innováció pedig az, amikor a többség nyíltan is feltárja, hogy immáron a korábbi kisebbségi véleménnyel ért egyet. Ez a társadalmi változás dinamikája: a korábbi kisebbségi véleményből többségi vélemény lesz, kiépülnek köré a védekező mechanizmusok, majd új vélemények jelennek meg, amelyek vagy eltűnnek, vagy lépésről lépésre átállítják a többséget, valódi innovációhoz vezetve... A kisebbségben lévő vélemények ügye tehát – bár sokszor vesztes ügynek tűnik, – mégis jóval többször ér célba, mint ahogyan azt a kezdeti esélyeket látva gondolnánk...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2021 február–március

  • Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

    Mindent a győzelemért!

  • Meghamisított emlékek

  • Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

  • Túl az igazságon

  • Az intimitás ereje

  • Tanulható-e a szeretet?

  • Pygmalion az interneten

    Az interneten ébredt szerelem kockázatai

  • Az online társkeresés buktatói és örömei

  • Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

  • A JÖVŐ PSZICHOLÓGUSAI

    • A desszertnek mindig van hely?
    • Társállat a családban
  • „Egy kép felér ezer szóval”

    Lencsevégen a videotréning módszere

  • A függőség hálójában

    Egy segítő szakember tapasztalatai

  • „Egyszer hopp, másszor kopp”

    Pénzügyi sérülékenység

  • Manipuláció a munkahelyen

  • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha nincs stressz, az már zavarja, a veszteségekből próbálja levonni a konzekvenciát, és nap mint nap érzi

A legtöbb – 89% – szülő úgy gondolja, hogy a kisgyerekeknek otthon és az iskolában egyaránt kell megtanulniuk a kiber

A desszert-hatás mögött ugyanis az az alapvető tulajdonságunk áll, hogy sokféleségre vágyunk.

Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagy mindannyiunk életében.

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

A szemfényvesztés, az illúziók és a varázslat egyidősek az emberiséggel: a fizikai világ törvényszerűségeinek látszól