Jelenlegi hely

A gyengék ereje

A kisebbségi befolyásolás pszichológiája
A saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből

A kisebbségek sok esetben nem is igazán abban sikeresek, hogy meggyőzik a többséget a saját igazukról, hanem privát, rejtett, kevésbé direkt hatásokat váltanak ki. 

Az, hogy nyílt hatásuk – legalábbis kezdetben – csekélynek tekinthető, tulajdonképpen érthető is, hiszen a velük való egyetértés kockázatos lépés. A többségi csoport tagjai gyorsan deviánsnak minősíthetik a kisebbségekkel egyetértőket... 

Charlan Nemeth és munkatársainak kutatásai arra jutottak, hogy amikor megismerkedünk egy kisebbségi véleménnyel, az más típusú gondolkodást vált ki bennünk, mint amikor a többség véleményét ismerjük meg egy kérdésben. A többség úgynevezett konvergens gondolkodásra vesz rá minket: azt keressük, hogy miért van igazuk, hiszen jóval könnyebb rácsatlakozni a többségi álláspontra, mint ellenkezni. Ekkor a többségi véleményt megerősítő, összehúzó gondolkodás jelenik meg. Nem így a kisebbségi véleménnyel találkozva. Ilyenkor az alapbeállításunk az, hogy a kisebbség biztosan téved – de ha nem utasítjuk el egyből ezt a véleményt, akkor elkezdjük feltérképezni az adott kérdést, körbejárni a témával kapcsolatos különböző véleményeket. Ekkor az úgynevezett divergens gondolkodás aktiválódik és Nemethék pont ezt tartják kulcsfontosságúnak. Bár a széttáró, a problémát széleskörűen körbejáró gondolkodás végül nem feltétlenül ad igazat a kisebbségnek, mégis minőségi változást hoz létre. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a kisebbségi vélemény megjelenése növeli a csoport hatékonyságát, hatására olyan új, kreatív megoldások jelennek meg, amiket korábban észre sem vettek. Érdekes ebből a szempontból a Google nagyszabású kutatása, az Arisztotelész-projekt, amely több száz kiscsoportot vizsgálva arra jutott, hogy azok hatékonyabbak a többinél, amelyekben megjelenik a pszichológiai biztonság – azaz a csoport tagjai nem félnek attól, hogy véleményük, ötleteik, álláspontjuk miatt bántani fogják őket a többiek.

Mire mutatnak rá ezek a kutatások? Egyrészt egy konzisztensen viselkedő, a saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közvetett, kevésbé látható hatásokat is kifejt. Modellt nyújt arra, hogy szabad ellenállni, emellett kételyt ébreszt a többségi csoport tagjaiban – amit aztán vagy legyűr a többség, vagy elindul az a folyamat, amelynek végpontjai a Moscovici által konverziónak és valódi innovációnak nevezett jelenségek. A konverzió az átállás, amikor privát módon elfogadják a kisebbségi véleményt, a valódi innováció pedig az, amikor a többség nyíltan is feltárja, hogy immáron a korábbi kisebbségi véleménnyel ért egyet. Ez a társadalmi változás dinamikája: a korábbi kisebbségi véleményből többségi vélemény lesz, kiépülnek köré a védekező mechanizmusok, majd új vélemények jelennek meg, amelyek vagy eltűnnek, vagy lépésről lépésre átállítják a többséget, valódi innovációhoz vezetve... A kisebbségben lévő vélemények ügye tehát – bár sokszor vesztes ügynek tűnik, – mégis jóval többször ér célba, mint ahogyan azt a kezdeti esélyeket látva gondolnánk...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Olyasmit is képesek vagyunk megszokni, ami józan ésszel elfogadhatatlan.

Csak a legutóbbi évtizedekben „vették észre” az etológusok, hogy talán a macska-ember kapcsolatnak is lehetnek figyelemre- (és kutatásra) méltó rejtelmei.

2020 márciusának idusán egyik reggel arra ébredtem, hogy a világ megváltozott,  a magyarországi esélyegyenlőség szűk

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagjainak rövid előadásaival szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben eligazodjunk ebben a bonyolult és érzelmileg megterhelő...

Mentsd meg a házad az árvíztől, lehetőleg ne csak a sajátodét, és egyben támogasd a Pécsi Tudományegyetem Általános- és Evolúciós Pszichológia Tanszéke kutatását is!

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...