Jelenlegi hely

Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

Néha azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat

Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. 

Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatában most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük. 

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat a szép szóra! A valóságban egy látszólag igencsak egyszerűnek tűnő mozdulat kivitelezése is számos agyi struktúra precízen összehangolt működésén múlik.

Míg a korai mozgásfejlődésről tetemes mennyiségű tanulmány áll rendelkezésre, addig a kisiskolások és a serdülők motoros képességeinek alakulásáról viszonylag kevés hazai és nemzetközi szakirodalmat talál a fejlődéslélektan iránt érdeklődő olvasó. Pedig a tipikustól eltérő állapotok csecsemő- és óvodáskorban történő diagnosztizálásán, valamint az iskolaérettség vizsgálatán túl is fontos okunk van a diákok motoros sajátosságainak nyomon követésére: csak így tudjuk őket értő módon támogatni képességeik kibontakoztatásában...

A mozgásszabályozás szempontjából további nehézséget jelent, hogy a serdülők saját testükről kialakított sémája nehezen követi le a méretbeli dinamikus változásaikat. Így néha egész egyszerűen azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat. A koordináció hatékonyságát ráadásul az is csökkenti, hogy a csontok hirtelen növekedésével az izmok megnyúlnak, s átmenetileg kevésbé tudják ellátni a korábban betöltött funkciójukat. Persze azért így is vannak olyan tevékenységek, amikben a gyerekek kisiskolás koruktól kezdve egyre ügyesebbek, bár a nemek szerint izgalmas eltéréseket mutat, hogy pontosan miben. Iskoláskorban a fiúk az erőt igénylő motoros képességekben jobbak, míg a lányok gyakran előrébb tartanak a finommotoros készségeket igénylő (pl. rajzolás, írás),  , illetve az egyensúlyozásra, lábmunkára épülő mozgások (pl. ugróiskola, ugrálókötelezés) gyakorlásában. A nemek között meglévő biológiai különbségekre nagyban ráerősít a kultúra hatása is, hiszen a nőiességről és a férfiasságról szóló tradicionális társadalmi felfogás a sportosságot (a keménységet, a versengést, az izmosságot, a konfrontációra való képességet) továbbra is szisztematikusan a férfinemhez társítja, a sport iránt nem érdeklődő gyerekeket, vagy az alacsonyabb teljesítményt nyújtó fiúkat pedig lányosnak állítja be...


IRODALOMJEGYZÉK

  • Astill, R. G.; Piantoni, G.; Raymann, R. J.; Vis, J. C.; Coppens, J. E.; Walker, M. P.; Stickgold, R.; Van Der Werf, Y. & Van Someren, E. J. (2014). Sleep spindle and slow wave frequency reflect motor skill performance in primary school-age children. Frontiers in Human Neuroscience, 8, 910.
  • Bedford, R.; Saez de Urabain, I. R.; Cheung, C. H. M.; Karmiloff-Smith, A. & Smith, T. J. (2016). Toddlers’ Fine Motor Milestone Achievement Is Associated with Early Touchscreen Scrolling. Frontiers in Psychology, 02 August 2016.
  • Berencsi, A. (2017). Finommozgások fejlődése és tanulása tipikus fejlődés esetén és Williams szindrómában. PhD disszertáció, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
  • Doyon, J.; Benali, H. (2005): Reorganization and plasticity in the adult brain during learning of motor skills. Current Opinion on Neurobiology, 15(2), 161–167.
  • Highben, Z., & Palmer, C. (2004). Effects of auditory and motor mental practice in memorized piano performance. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 159, 58–65.
  • Jueptner, M.; Frith, C. D.; Brooks, D. J.; Frackowiak, R. S. & Passingham, R. E. (1997). Anatomy of motor learning. II. Subcortical structures and learning by trial and error. Journal of Neurophysiology, 77(3), 1325–1337.
  • Kiefer, M.; Schuler, S.; Mayer, C.; Trumpp, N. M.; Hille, K. & Sachse, S. (2015). Handwriting or Typewriting? The Influence of Pen- or Keyboard-Based Writing Training on Reading and Writing Performance in Preschool Children. Advances in Cognitive Psychology, 11(4), 136–146.
  • Li-Wei, Z., Qi-Wei, M., Orlick, T., & Zitzelsberger, L. (1992). The effect of mental-imagery training on performance enhancement with 7–10-year-old children. Sport Psychologist, 6, 230–241.
  • Lotze, M. & Halsband, U. (2006). Motor Imagery. Journal of Physiology-Paris, 99(4-6), 386-395.
  • McKenzie, I. A., Ohayon, D., Li, H., de Faria, J. P., Emery, B., Tohyama, K., & Richardson, W. D. (2014). Motor skill learning requires active central myelination. Science, 346(6207), 318-322.
  • Mueller, P. A. & Oppenheimer, D. M. (2014). The Pen Is Mightier Than the Keyboard: Advantages of Longhand Over Laptop Note Taking. Psychological Science, 25(6), 1159-1168.
  • Schmidt, R. A. (1975). A schema theory of discrete motor skill learning. Psychological Review, 82(4), 225–260.
  • Shea, C. H.; Lai, Q.; Black, C. & Park, J. H. (2000). Spacing practice sessions across days benefits the learning of motor skills. Human Movement Science, 19(5), 737–760.
  • Wright, D. J., Wakefield, C. J., & Smith, D. (2014). Using PETTLEP imagery to improve music performance: A review. Musicae Scientiae, 18, 448–463.
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm

Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben sem

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...