Jelenlegi hely

A tik, a jéghegy csúcsa

Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban
A tünetek szempontjából a 10 éves kor körüli időszak tekinthető a legintenzívebbnek

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy mozgás, vagyis a tik. 

A Tourette-zavar lefolyására jellemző, hogy a tikek megjelenésükben, gyakoriságukban, intenzitásukban, változnak, a tünetgazdag és tünetszegény időszakok sokszor látható ok nélkül is váltják egymást. Bizonyos környezeti faktorok befolyásolják a tüneteket, például a fáradtság, az izgatottság rendszerint átmenetileg felerősítheti a tikeket, míg a koncentrációt igénylő feladatok vagy az örömteli, mozgásos tevékenység közben csökkenhetnek a tünetek... Mint ahogy korábban már volt szó róla, a tünetegyüttes leginkább a fiúkat érinti, és az első tikek jellegzetesen óvodáskorban jelennek meg, leginkább az arcon, pislogás, grimaszolás, orrhúzogatás vagyis egyszerű motoros tikek formájában. A vokális és a komplexebb tikek rendszerint pár évvel később jelentkeznek. A tünetek szempontjából a 10 éves kor körüli időszak tekinthető a legintenzívebbnek, ezután a tikek többnyire spontán is enyhülni kezdenek, és fiatal felnőttkorra az esetek nagy részében általában látványos tünetcsökkenés figyelhető meg...

A tik-zavarok terápiáját számtalan tényező befolyásolja. Nagyon fontos tudni, hogy a tikeket nem kell minden esetben kezelni. A megfelelő kezelés kiválasztásában döntő a gyermek életkora, motivációja, a tünetek által okozott distressz mértéke és a társuló problémák jelenléte... A tik kezelése nemcsak az egyént, hanem az egyész családot érinti. A kezelés előtt elengedhetetlen a pszichoedukáció, vagyis az egyén, a család és a közvetlen környezet tájékozódása, hiteles tájékoztatása a tünetegyüttes természetéről. Az internet és a média által közvetített tartalmak nem mindig tükrözik a realitást, ajánlott óvatosan kezelni az onnan származó információkat – az alábbi forrásokból azonban hiteles információkhoz juthat az érdeklődő....

A korai diagnózis, a család elfogadó attitűdje és a terápia megfelelő fókuszának megtalálása az esetek nagy részében megfelelő hátteret biztosít ahhoz, hogy az ebben a krónikus állapotban szenvedő egyén teljes életet élhessen.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A fejlődéslélektani kutatásokban a nyolcvanas évektől kezdve a bevonódó, gondozó apák kapták a főszerepet.

Ha egy gyors felmérést készítenénk arról, hogy ez az időszak kinél mekkora szorongással jár, láthatnánk, hogy a karácsonyi kivilágítással együtt a szorongás és...

A „KELL” szülő környezetében nincs lazulás, kikapcsolódás, nincs szórakozás, ott csak feladatok vannak.

Lehet-e konfliktusok, balhék nélkül felnőni? Lehet-e csendesen átvészelni a serdülőkort úgy, hogy sem a gyerek, sem a család nem tépázódik meg benne?

Jelentkezés két kattintással!