Jelenlegi hely

Nem lusták, csak kialvatlanok

Az alváshiány következményei messze túlmutatnak a kimerültségen és a romló iskolai teljesítményen.

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan. Erre minden oka megvan, hiszen biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők egymást erősítve járulnak hozzá a kamaszkori alváshiány létrejöttéhez. Miért veszélyes ez az állapot és miként előzhetjük meg? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatában most ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A tökéletes vihar – így nevezi az angol szakirodalom a testi, lelki és szociokulturális sajátosságok napjainkban tapasztalható olyan együttállását, ami egyenesen predesztinálja a kamaszokat arra, hogy alváshiányuk legyen. Az ausztrál Westmead Gyermekkórház adatai szerint például az elmúlt 15 évben 35 százalékról 70 százalékra nőtt az alvásmegvonástól szenvedő fiatalok aránya. 

Egy 11 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálat részeként még 2009-ben közel ezer 15 éves magyar kamasz alvásmennyiségére is rákérdeztek a kutatók: az eredmények szerint a fiatalok átlagban 7,5 órát aludtak, ami jócskán alatta marad a korosztályukban ideális 9 órányi alvásnak**. Feltételezhetjük, hogy az azóta eltelt tíz évben az okostelefonok elterjedésével a hazánkban élő serdülők alváshiánya is tovább fokozódott.   Ennek ellenére az egészséges alvás az élet bizonyos területein továbbra is elhanyagolt téma: a kamaszok nem tanulnak róla eleget az iskolában, a segítő szakemberek pedig sokszor nem veszik kellő súllyal figyelembe a serdülők hangulatának vagy figyelmi jellemzőinek értékelésekor. Pedig a tinik biológiai órája tagadhatatlanul máshogy ketyeg, mint ami a társadalmi elvárások által diktált ritmus. Ezt a különbséget pedig fontos lenne meghallanunk, hogy támogatni tudjuk a fejlődésüket...

Mit tesz egy tinédzser, aki megváltozott cirkadián ritmusa miatt este még nem olyan álmos? A legtöbb felnőtthöz hasonlóan nagy valószínűséggel az ágyban fekve a telefonját nyomkodja, vagy sorozatokat néz a gépén. Az Amerikai Nemzeti Alvás Alapítvány 50 államra kiterjedő, 30 000 serdülő bevonásával történő kutatásának adatai pontosan ezt a feltételezést igazolják: az eredmények szerint a megkérdezett fiatalok 96 százaléka használ laptopot vagy okostelefont a lefekvést megelőző egy órában; mindössze 8 százalékuk kapcsolja ki éjszakára a telefonját; átlagban pedig 34 szöveges üzenetet váltanak egymással éjnek évadján, akár félálomban...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Jelentkezés két kattintással!

Néha úgy hozza az élet, hogy költözés vagy más családi változások miatt egy gyermek új környezetbe kerül, ez pedig a legtöbb esetben megviseli őket.

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.