Jelenlegi hely

Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája

Az ember kora gyerekkorától kezdve számtalanszor hallja előbb a szüleitől, majd a tanáraitól, később a munkahelyi főnökétől, hogy tanulni jó, tanulni szükséges, mert ez az életben való boldogulás záloga. 

Ez persze alapvetően igaz, még ha nem is érezzük úgy, hogy az újabban sokat hangoztatott „egész életen át tanulás” a legkedveltebb időtöltésünk lenne. Sokan inkább valamiféle „szükséges rosszként” élik meg. A kutatók azonban tisztában vannak azzal, hogy a hétköznapi felfogással szemben a tanulás valójában nem valamiféle fárasztó, különleges tevékenység, aminek az ember időnként nekiveselkedik. Épp ellenkezőleg, a tanulás olyan, mint a lélegzetvétel: ahogy egy élőlény nem szűnik meg lélegezni születésétől a haláláig, ugyanúgy elménk, idegrendszerünk is folyamatosan tanul, vagy végez tanulással kapcsolatos tevékenységet – akár még olyankor is, amikor alszunk.

Az emberi és állati agynak ugyanis egyaránt az az egyik legfontosabb funkciója, hogy a körülötte lévő világ eseményeit, összefüggéseit, a környezet minden elemét leképezze, s az idegsejtek hálózatában ezekről egyfajta belső reprezentációt alakítson ki. Ily módon építi fel az általa megismert világnak egy olyan belső modelljét, amelynek segítségével időről időre meg tudja jósolni a várható eseményeket, történéseket, és így megfelelő, a túlélést segítő viselkedésmódot alakíthat ki. A külvilágról alkotott belső reprezentációk azonban nem valamiféle statikus szerkezetet képeznek, hanem egy olyan dinamikus rendszert, amit az elme a születéstől a halálig folyamatosan igyekszik naprakészen tartani. A „lejárt szavatosságú” információkat időről időre eltávolítja, s az új felismerésekről kialakított memórianyomokat, „agyi reprezentációkat” épít be, tehát folyamatosan „tatarozza”, átépíti a külvilágról alkotott idegrendszeri modelljét. Ebben a felfogásban tehát a tanulás nem más, mint az elmének ez a reprezentációs modellt kialakító és azt frissen tartó tevékenysége, és mint ilyen, minden idegrendszerrel rendelkező élőlényre általánosan jellemző. Mindebből persze az is következik, hogy a tanulás a környezethez való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze!

Vannak esetek, amikor a külvilágról való tanulás már születés előtt megtörténik. Ilyenkor az történik, hogy az embrionális fejlődés során kialakuló idegrendszerbe a gének által hordozott olyan információk épülnek be, amelyek a megszületés után várható külvilág működéséről, az ott várható fontos eseményekről tartalmaznak ismereteket. A gének közvetítésével meglepően részletes környezeti információk is bekerülhetnek az idegrendszerbe... Persze a külvilágra vonatkozóan ennyire pontos, génekben tárolt ismeret csak akkor alakulhat ki, ha az adott faj nagyon stabil, kiszámítható környezetben él, s a zsákmány és a ragadozó között evolúciós léptékben is hosszú, stabil „kapcsolat” van. Az esetek többségében azonban a várható környezet sokkal bizonytalanabb annál, mintsem hogy a genetikai memória segítségével az idegrendszer előre felkészülhessen rá.  Ilyenkor az egyednek magának kell beszereznie a szükséges ismereteket...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az extrém vékony szépségideálnak való megfelelésért a modellek komoly árat fizetnek…

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gy

Bő egy év telt el a COVID-19-járvány világméretűvé válása óta, amely hatalmas terhet ró az egészségügyre, a politikai

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt.

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink...