Jelenlegi hely

„Ne forgasd ki a szavaimat!”

Szalmabábok a vitában
Frusztrációt válthat ki, ha elbeszélünk egymás mellett vagy a másik kiforgatja a szavainkat

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk. Ha pedig ezt nem sikerül tisztáznunk, alighanem sosem jutunk közös nevezőre. 

Szerző: 

Ki ne került volna már olyan helyzetbe, amikor párja, barátja vagy munkatársa valami olyasmit vetett a szemére, amiért igazán nem lehetett volna felelősségre vonni? Egy vitás kérdés efféle elterelése arra enged következtetni, hogy „a támadó” nehezen tudná megvédeni magát, így inkább kifigurázza a másik álláspontját...

Az érvelési hibák olyan lépéseknek tekinthetők a vitában, amelyek sértik a logikus gondolkodás és a hatékony eszmecsere írott és íratlan szabályait. Hátrányos helyzetbe hozzák azt, akivel szemben elkövetik. Ezeket a hibákat rendszerint nagyon nehéz leleplezni, mert pszichológiai okokból megtévesztően meggyőzőnek tűnnek. Aki szalmabáb érvelési hibát követ el, nem a vitapartnere álláspontját támadja, mindössze annak egy eltorzított verzióját. Ahogy egy szalmából készült alak is gyengébb, mint egy hús-vér ember, az eltorzított álláspontot is könnyebb támadni és legyőzni, mint az eredetit.

És hogy miért különösen veszélyes ez egy olyan vitában, ahol a célunk a közös gondolkodás, nem pedig egyszerűen a másik fél támadása? Mert képes a vitát félrevinni, mivel kizárja abból a partner véleményét. Azt a látszatot kelti, mintha a vitázó megcáfolta volna partnere eredeti álláspontját, holott csupán annak egy kifacsart verziójával szemben sikerült ellenérveket felhoznia. A másiknak tulajdonított és egyben nehezebben védhető álláspontról mutatja meg az illető, hogy tarthatatlan – ami ellenérvek hiányában az eredeti véleményről semmiképpen sem jelenthető ki. Végeredményben, ha elindulunk a szalmabáb útján, esélyünk sincs a hatékony eszmecserére és a konfliktus tényleges feloldására.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Veled is előfordul, hogy órákon át latolgatsz egy viszonylag egyszerű kérdést, vagy hogy nem tudsz választani a lehet

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit...

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani?

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.