Jelenlegi hely

Dühös? Parancsoljon, itt egy bokszzsák!

hogy csökkenthessük az agresszív késztetést, szembe kell néznünk a konfliktusokkal

New Yorkban az idei Design Week keretében egy kreatív stúdió bárki által használható bokszzsákokat szerelt fel az utcákon. 

New Yorkban az idei Design Week keretében egy kreatív stúdió bárki által használható bokszzsákokat szerelt fel az utcákon. Talán nem véletlenül kerültek ezek a sárga párnák szemétgyűjtők közelébe; a stúdió magyarázata szerint a bokszzsákokkal lehetőséget szerettek volna nyújtani az embereknek, hogy megszabaduljanak frusztrációjuktól és fölösleges negatív érzelmeiktől.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés. Pedig katarziselmélet néven a pszichológia tudománya is komolyan foglalkozott az elgondolással.

Ranschburg Jenő egy könyvében elrettentésképpen idéz egy 1949-ből származó szöveget: „Amikor a genny összegyűlik és tályogot alkot, a tályogot fel kell nyitni és le kell csapolni. Ha ez nem történik meg, a fertőzés elterjed, és elpusztíthatja az embert. Ugyanez a helyzet az érzelmekkel is. A »rosszaság«-nak ki kell jönnie. A sérelmeket, félelmeket és haragot fel kell szabadítani és le kell vezetni. (…) Amikor a nem kívánt negatív érzelmek megfelelőképpen kiürültek, beáramlanak a meleg és jó, pozitív érzelmek.”

Milyen szép is lenne a világ, ha ez így működne. Ezzel szemben viszont rengeteg kutatás arra az eredményre jutott, hogy az erőszakos viselkedés gyakorlása fokozza az agresszivitást.

Ezek egyike Brad Bushman 1999-ben végzett kísérlete, melyben több mint hétszáz egyetemi hallgató vett részt. A diákokat először is feldühítették: a kutatók fogalmazást írattak velük, majd ezt nagyon csúnyán leszólták, sablonos, gyenge munkának minősítették – természetesen elolvasás nélkül… A diákok egy részének ezután lehetősége volt, hogy két percig ütlegeljen egy bokszzsákot, a többieknél viszont ez a mozzanat kimaradt. Végül mindenki egy olyan feladatban vett részt, amelyben rossz teljesítmény esetén dudálással kellett büntetniük a „másik szobában ülő” – de igazából nem is létező – személyt. Az eredmény egyértelmű volt: akik kicsivel előbb még a bokszzsákot püfölték, sokkal agresszívebben viselkedtek, hosszabb és hangosabb dudálással támadták le ellenfelüket.

Az agresszív magatartással is az a helyzet, mint szinte mindennel: minél többet gyakoroljuk, annál jobban, annál könnyebben megy. Beépül a viselkedésrepertoárba, állandóan evidenciában marad, előkelő helyet kap a reagálási lehetőségek sorában, melyek közül a mindennapok során válogatunk.

Természetesen attól még nem változunk erőszakos emberré, ha agyonverünk egy párnát vagy halomra lövünk egy csomó ellenséget a videojátékban. Arra azonban biztosan nem jók ezek a technikák, hogy segítségükkel „lecsapoljuk” az agresszivitást, és könnyű, tiszta lélekkel folytassuk az életet.

Ahhoz, hogy csökkenthessük az agresszív késztetést, szembe kell néznünk a konfliktusokkal, melyek előidézik őket, és hatékony megküzdési stratégiákat kell elsajátítanunk. Ez pedig jóval nehezebb, mint behúzni egy bokszzsáknak…

 

 

 

 

 

 

 

 

Share

Ez is érdekelhet

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.