Jelenlegi hely

Légy önmagad terapeutája!

A kognitív pszichoterápia
erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása

Kognitív kutatások feltárták, hogy nem az események, történések határozzák meg a személy érzelmi reakcióját, hanem az eseményeknek tulajdonított jelentés. 

Ugyanazt az eseményt az egyének különféleképp értelmezhetik, attól függően, hogy milyen korábbi tapasztalataik vannak, és ugyanarra a történésre egészen eltérő érzelmekkel reagálhatnak. Például a közepes osztályzatot az egyik diák kudarcnak tekinti és kétségbeesik miatta, míg a másik nagyra értékeli, hogy sikerült a vizsgája és megkönnyebbül. Az egyik ember természetesnek veszi, hogy erősebben dobog a szíve, miután felment a lépcsőn, a pánikbeteg azonban ugyanerről azt gondolja, hogy az infarktus előjele, és halálfélelmet élhet át... A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a személy megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek szomorúsághoz, reménytelenséghez, haraghoz vagy szorongáshoz vezetnek...

Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása... Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret. Hogyan? Azáltal, hogy felismerjük, milyen módon torzítjuk a valóság észlelését, hogyan értelmezzük félre vagy esetleg katasztrofizáljuk a velünk vagy a környezetünkben történő dolgokat...

A kognitív viselkedésterápia többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél: célja a pszichés szenvedés (szorongás, bűntudat, depresszió, frusztráció, düh stb.) oldása azáltal, hogy megérti, mi áll ezeknek a negatív hangulati állapotoknak a hátterében, és aktívan részt vesz a változásban. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává válhat, amihez az szükséges, hogy elsajátítsa a legfontosabb módszereket, és rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek révén képes lesz megküzdeni a pszichés zavarhoz vezető alapfeltevésekkel, szabályokkal és vélekedésekkel...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Érzelmileg – általában véve és kapcsolataikban egyaránt – alig-alig terhelhetők, ezzel egy időben viszont rendkívül s

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Veled is előfordul, hogy órákon át latolgatsz egy viszonylag egyszerű kérdést, vagy hogy nem tudsz választani a lehet