Jelenlegi hely

Légy önmagad terapeutája!

A kognitív pszichoterápia
erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása

Kognitív kutatások feltárták, hogy nem az események, történések határozzák meg a személy érzelmi reakcióját, hanem az eseményeknek tulajdonított jelentés. 

Ugyanazt az eseményt az egyének különféleképp értelmezhetik, attól függően, hogy milyen korábbi tapasztalataik vannak, és ugyanarra a történésre egészen eltérő érzelmekkel reagálhatnak. Például a közepes osztályzatot az egyik diák kudarcnak tekinti és kétségbeesik miatta, míg a másik nagyra értékeli, hogy sikerült a vizsgája és megkönnyebbül. Az egyik ember természetesnek veszi, hogy erősebben dobog a szíve, miután felment a lépcsőn, a pánikbeteg azonban ugyanerről azt gondolja, hogy az infarktus előjele, és halálfélelmet élhet át... A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a személy megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek szomorúsághoz, reménytelenséghez, haraghoz vagy szorongáshoz vezetnek...

Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása... Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret. Hogyan? Azáltal, hogy felismerjük, milyen módon torzítjuk a valóság észlelését, hogyan értelmezzük félre vagy esetleg katasztrofizáljuk a velünk vagy a környezetünkben történő dolgokat...

A kognitív viselkedésterápia többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél: célja a pszichés szenvedés (szorongás, bűntudat, depresszió, frusztráció, düh stb.) oldása azáltal, hogy megérti, mi áll ezeknek a negatív hangulati állapotoknak a hátterében, és aktívan részt vesz a változásban. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává válhat, amihez az szükséges, hogy elsajátítsa a legfontosabb módszereket, és rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek révén képes lesz megküzdeni a pszichés zavarhoz vezető alapfeltevésekkel, szabályokkal és vélekedésekkel...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.