Jelenlegi hely

Légy önmagad terapeutája!

A kognitív pszichoterápia
erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása

Kognitív kutatások feltárták, hogy nem az események, történések határozzák meg a személy érzelmi reakcióját, hanem az eseményeknek tulajdonított jelentés. 

Ugyanazt az eseményt az egyének különféleképp értelmezhetik, attól függően, hogy milyen korábbi tapasztalataik vannak, és ugyanarra a történésre egészen eltérő érzelmekkel reagálhatnak. Például a közepes osztályzatot az egyik diák kudarcnak tekinti és kétségbeesik miatta, míg a másik nagyra értékeli, hogy sikerült a vizsgája és megkönnyebbül. Az egyik ember természetesnek veszi, hogy erősebben dobog a szíve, miután felment a lépcsőn, a pánikbeteg azonban ugyanerről azt gondolja, hogy az infarktus előjele, és halálfélelmet élhet át... A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a személy megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek szomorúsághoz, reménytelenséghez, haraghoz vagy szorongáshoz vezetnek...

Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása... Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret. Hogyan? Azáltal, hogy felismerjük, milyen módon torzítjuk a valóság észlelését, hogyan értelmezzük félre vagy esetleg katasztrofizáljuk a velünk vagy a környezetünkben történő dolgokat...

A kognitív viselkedésterápia többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél: célja a pszichés szenvedés (szorongás, bűntudat, depresszió, frusztráció, düh stb.) oldása azáltal, hogy megérti, mi áll ezeknek a negatív hangulati állapotoknak a hátterében, és aktívan részt vesz a változásban. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává válhat, amihez az szükséges, hogy elsajátítsa a legfontosabb módszereket, és rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek révén képes lesz megküzdeni a pszichés zavarhoz vezető alapfeltevésekkel, szabályokkal és vélekedésekkel...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Tehetünk-e arról, ha nincs bennünk elég szeretet? Vagy tehetünk bármit is azért, hogy legyen?

Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása.

Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.

Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...

Az ábrándozás, fantáziálás, álmodozás teljesen hétköznapi jelenségek - de hogyan lehet megkülönböztetni a normál mértékű fantáziálást a patológiás álmodozástól? 

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában