A táplálkozással kapcsolatos kérdések (pl. mit együnk, mit ne) az egészséggel foglalkozó médiatartalmak közvetítésével a mindennapi társalgás központi témájává váltak. A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások mögött felsorakoztatott okok között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.

Tekintsük át röviden, mi a különbség a szinonimaként használt ételallergia és étel-intolerancia fogalmak között? 

Ételallergia

A szervezet kóros immunválasza okozza. Az étel egyes alkotóelemeit a szervezet idegen anyagnak tekinti, és arra specifikus IgE ellen­anyag-termelést indít be, ennek következményeként

• akár percek alatt heves immunválasz alakul ki, 
• kis mennyiségű étel (akár egyetlen falat) is markáns tüneteket vált ki,
• súlyos esetben azonnali orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás sokk alakulhat ki.

Ételintolerancia

Az emésztőrendszer működési zavara váltja ki: a tápanyagok elégtelen lebontása enzimhiány következtében. Jellemző tünetei:

• ételspecifikus ellenanyagok emelkedett szintje,
• a tünetek késleltetve (órák, napok múlva) jelentkeznek,
• leggyakoribb tünete a puffadás, hasmenés,
• gyakori járulékos tünetek: gyomorbántalmak, fejfájás, bőrproblémák,
• a tünet súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől függ.

Glutén okozta betegségek

Ide soroljuk azokat az egész szervezetet érintő tüneteket, melyeket a gabonafélékben található glutén okoz. Minden esetben más-más tényezők állnak a háttérben – az egyetlen közös pont, hogy a tüneteket glutén váltja ki.

Cöliákia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia)

A glutént a szervezet nem tudja feldolgozni, ezért az kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával és az immunrendszerrel, melyre válaszként a szervezet ellenanyagot termel saját szövetei ellen. A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztul a bélnyálkahártya (felszívódási zavar, állandó gyulladás).

• a cöliákia egész életen át fennálló autoimmun betegség
• örökletes, genetikailag meghatározott, bármely életkorban kialakulhat
• családi halmozódás előfordulhat
• szerológiai vizsgálattal kimutathatók a gliadin elleni antitestek
• társbetegségek (csontrendszer, bőr, 1-es típusú diabétesz, pajzsmirigyproblémák, laktóz intolerancia)
• panaszok jelentkezése napok, hetek múlva
• gyógyítás: gluténmentes étrenddel kordában tartható állapot

Nem cöliákiás gluténérzékenység 

Valamilyen emésztőrendszert érintő betegség vagy antibiotikumos kezelés után alakulhat ki, aminek hatására a bélfal áteresztő képessége megnő, és a tápanyagok félig emésztetlenül kerülnek a szervezetbe. Erre az immunrendszer védekező mechanizmussal válaszol. Jellemzői:

• nincs genetikai eltérés
• nem termelődnek antitestek
• nincsenek társbetegeségek
• a panaszok órák múlva jelentkeznek
• nincs családi halmozódás
• gyógyítás: gluténmentes étrend, pre- és probiotikumok

Tejcukor és tejfehérje okozta betegségek

Laktózérzékenység 

Laktózérzékenység esetén az emésztőrendszer nem tudja maradéktalanul lebontani a tejcukrot, mert az ehhez szükséges laktáz enzimből nem termelődik elegendő a szervezetben. A vastagbélbe emésztetlenül kerülő tejcukor zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le – ez okozza a puffadást, a bélgörcsöket és a hasmenést. Kivizsgálás: hidrogén-kilégzéses és/vagy genetikai vizsgálat szájnyálkahártyából történő mintavétellel.

Tejallergia

A tejallergia a tehéntej kazein vagy laktalbumin alkotórészeivel szembeni azonnali típusú túlérzékenységi reakció, IgE típusú antitest-termelődéssel járó immunválasz. A tünetek tej fogyasztása után azonnal jelentkeznek (hasi görcs, hányás, bőrtünetek, anafilaxiás reakció). Kivizsgálása bőrpróbával és vérvétellel lehetséges. Fontos tudni, hogy a szoptató anyának is szigorú tejfehérje-diétát kell tartania, mivel a tejfehérje kiválasztódik az anyatejbe! Gyakori az atópia jelensége – ez azt jelenti, hogy az ételallergiás gyerekek fokozottan hajlamosak légúti allergiára és ekcémára.