Jelenlegi hely

Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?

Az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő

Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öregedő nyugati társadalmakban folyamatosan emelkedik a hatvan év felettiek aránya. 

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban, hiszen az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő.

Ebben a megközelítésben talán nem is lehet egyértelműen és kizárólagosan értelmezni az öregség határvonalát. De vajon az élettudományok irányából, biológiai szemszögből megfogható az öregedés folyamata? Min múlik az, hogy a tiszavirág csupán néhány órát él, míg a sellőkagyló élettartama évszázadokon át ível? Mi az oka annak, hogy az egér háromévesen eléri élete végét, míg az ugyancsak a rágcsálók rendjébe tartozó csupasz turkáló harmincévesen is fitt és fiatalos? Ezek a kérdések intenzíven foglalkoztatják az öregedés folyamatának kutatóit...

A közfelfogás szerint emlékezőképességünk gyengülésért épp az idegsejtek számának fokozatos csökkenése felelős. Igaz ugyan, hogy az egészséges agy negyvenéves kor felett tízévente 5 százalékot veszít tömegéből, ez mégsem az idegsejtek számának csökkenésére vezethető vissza. A tanulás és emlékezés szempontjából is sokkal lényegesebb az idegsejtek nyúlványrendszere, az idegsejtek közötti kapcsolatok gazdagsága, a kapcsolatok minősége. E kapcsolatok sokasága az idegsejtek nyúlványain található kitüremkedéseken, az úgynevezett dendrittüskéken alakul ki, amelyek az öregedés során jellemzően megritkulnak, illetve sűrűségük csökkenése megfeleltethető a tompuló emlékezőképességnek. És bár az öregedéssel valóban lassabban dolgozza fel agyunk a beérkező ingereket és egyre megterhelőbb egyszerre több feladatra figyelnünk, vannak olyan gondolkodással összefüggő képességeink is, amelyek nem romlanak – sőt, akár javulhatnak is. Ilyen a szókincs, egyes matematikai képességek, vagy az általános műveltség. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki

A pszichés zavarokkal élők a járványhelyzet miatti szorongásnak még kiszolgáltatottabbak, mint a zavarokkal nem élő embertársaik.

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...